Kapott osztalék a bizalmi vagyonkezelőnél

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelő 100%-ban tulajdonosa két társaságnak (kft.-nek), amit a részesedései között tart nyilván. A részesedései után a kft.-től kapott osztalékot hova kell könyvelni a bizalmi vagyonkezelőnél (96-ba vagy a 97-be)?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 3. §-a (14) bekezdésének 3. pontja szerint a bizalmi vagyonkezelő az a személy, amely a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonkezelőnek minősül.A bizalmi vagyonkezelő a számviteli törvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Lízingelt autó ára forintban, a szerződés euróban

Kérdés: Az autóvásárlás zárt végű lízingkonstrukcióval valósult meg. Az autó ára 39.990 E Ft. A lízinget euróalapon kötötték, az árfolyam a lízingcég autókereskedő felé történő kiegyenlítése napjának árfolyama. Az autó átvétele 2026. 03. 12-én volt, az MNB-árfolyam 387,55 Ft/euró. Az autó árának átutalása később történt meg, így az átváltási árfolyam 373,63 Ft/euró lett, a lízingdíj 107.029,33 euró, amelyet a lízingcég 03. 12-i teljesítési dátummal számlázott. Kérdés, hogy az autó milyen összeggel kerül be a tárgyi eszközök közé? A 39.990 E Ft-tal, vagy a 107.029,33×387,55 = 41.479.217 Ft-tal? Mi a helyes eljárás? Hogyan kell könyvelni az esetet?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy a kérdés szerinti autó megvásárlását is adásvételi szerződéssel kell alátámasztani. Az adásvételi szerződésről a kérdező elfelejtett írni. Tekintettel arra, hogy a kérdés szerint a vásárolt autó ára 39.990 E Ft-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás költségeinek az elszámolása

Kérdés: Szállítói számlák faktorálására egy bankkal kötöttünk szerződést. A konstrukció menete: a bank utal a szállítónak, cégünk pedig 30 napon belül ezt az összeget visszautalja a banknak. A faktorálásért az alábbiakat fizetjük:
– faktorálási díjat;
– bankköltséget az utalás után;
– kamatot a kölcsön visszatérítéséig;
– késés esetén késedelmi kamatot.
Hogyan könyvelendő ez a konstrukció?
Részlet a válaszából: […] A cégnél könyvelendők a beérkezett szállítói számlák: T 1,2,5,466 – K 454. A szállítói számlák bank általi kiegyenlítése: T 454 – K 4799. A bankkal szembeni kötelezettség teljesítése: T 4799 – K 384.Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjként kell könyvelni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés szerint a bérlő fizeti az energiaszámlákat

Kérdés: Társaságunk tulajdonosától bérlünk egy ingatlant. Bérleti szerződés értelmében mi fizetjük az energiaszámlákat, a mérőóra nem került átírásra. A számlán a cég neve úgy van feltüntetve, mint „fizető”. Az energiaszámlán az alábbi megnevezések vannak: „Fizető: cégünk neve. Vevő: felhasználó/cég tulajdonosának neve”. Jól tesszük, ha ezt a számlát saját számlaként könyveljük? Ha nem, akkor ebben az esetben mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...terheljék, a cég könyveiben kerüljenek könyvelésre, a cég nevére szóló számlák, bizonylatok alapján.Az adott esetben a bérleti szerződésben rögzítették, hogy az energiaszámlákat a cég fizeti (pontosabb lett volna, ha azt írják, hogy az a céget terheli, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Eladót megillető foglaló melyik évben bevétel?

Kérdés: Ingatlanértékesítés kapcsán a vevő foglalót fizetett az eladó részére 2025. évben. A vevő 2026-ban elállt a vásárlástól, az adásvételi szerződést felbontották, melynek értelmében a foglaló az eladót illeti, vagyis nála maradt. Melyik évben kell egyéb bevételként elszámolni ezt a tételt? Szükséges-e önellenőrizni a 2025. évi társaságiadó-bevallást?
Részlet a válaszából: […] ...a bizonylat alapján a gazdasági esemény a teljesítéskor a könyvviteli nyilvántartásokban rögzítésre kerüljön.Az adásvételi szerződés alapozza meg a vevő által fizetendő foglalót, amelyet az átutaláskor (a gazdasági esemény megtörténtekor) kell a vevőnél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.
Kapcsolódó címke:

Elkészült lakások számlázása, ha a birtokba adás nem történt meg

Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A vevő fizetett foglalót és vételárrészt, amit le is számlázott az ügyfél. Az önrészen felüli részt banki hitelből rendezi. A bank a folyósításhoz kéri a végszámla kiállítását (előleg és vételárrész levonásával), pedig a birtokba adás hetek múlva történhet csak meg. Hogy kellene ezt kivitelezni, hogy a bank is elfogadja, és szabályszerűen járjon el az ügyfél?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaiból következően az építtető által az üzleti évben értékesített telek és lakóépület ellenértékét a felek közötti szerződésben rögzített teljesítés időpontjában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 18.

Használt személygépkocsi vásárlásának áfája

Kérdés: Cégünk (magyar áfaalanyok vagyunk, kft.-ként működünk) egy használt személygépkocsit szeretne vásárolni saját használatra, tárgyi eszközként nyilvántartva. Az autót beföldről szeretnénk megvásárolni, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy majd, amikor értékesíteni szeretnénk azt, hogyan tegyük meg: áfásan vagy adómentesen, attól függően, hogy kitől vesszük meg.
A kérdésünk tehát:
– ha egy magyar magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy magyar autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy magyar cégtől vesszük meg, aki adó alól mentesen értékesíti nekünk;
hogyan kell majd értékesítenünk ezekben az esetekben?
Kérdésünk, ha a beszerzésünk EU-ból történne:
– ha egy német magánszemélytől vesszük meg adásvételi szerződéssel;
– ha egy német autókereskedőtől vesszük meg különbözeti áfás számlát kapva;
– ha egy német cégtől vesszük meg, amely áfamentesen értékesítené részünkre (nekünk is, neki is van közösségi adószáma) mint egy közösségi termékeladást?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 87. § b) pontja alapján mentes az adó alól az olyan termék értékesítése, amelynek beszerzése során az adó nem volt levonható a törvény 124. és 125. §-ai szerinti tiltó szabály miatt. Ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Ingatlanvásárlás vételárának csökkentése

Kérdés: Egy kft. 2024-ben egy nagy értékű ingatlant vásárolt egy másik magyar gazdasági társaságtól. Ennek számlázása és pénzügyi rendezése szabályosan megtörtént. 2026-ban a szerződő felek megállapították, hogy az adásvételi ügylet mellékfeltételeként előírt tervdokumentációkat az eladó nem tudta szolgáltatni, ezért megállapodtak az eredeti vételár csökkentésében. Mi lesz az eladó helyesbítő számláján a teljesítés időpontja:
– az eredeti számla teljesítési időpontja,
– vagy a szerződésmódosítás 2026. évi kelte?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 77. § (1) bekezdése szerint termék értékesítése esetén az adó alapja utólag csökken a szerződés módosulása, valamint megszűnése – ideértve a szerződés érvénytelenségének és létre nem jöttének eseteit is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Iparűzési adó – nem volt árbevétel

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 39/A. §-a az ún. Htv. szerinti kisvállalkozók (azon vállalkozók, akiknek az adóévben a bevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot) esetében lehetővé teszi, hogy a székhelyre és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.

Hardvereszközök távfelügyeletével kapcsolatos szolgáltatások

Kérdés: Társaságunk nagy összegű informatikai beruházást valósított meg, amely nagymértékben számítógépes hardvereszközök bővítéséhez köthető. A fizikai hardvereszközök beüzemelésével szorosan összetartoznak a szerverek, ezeket mind személyesen fizikailag, mind virtuálisan, kvázi online távfelügyelet segítségével karban kell tartani ahhoz, hogy a szerződés jótállási, garanciális feltételei teljesüljenek. A beüzemelő cég a számlán feltüntet az előbb említett jövőbeni karbantartási kötelezettségének megfelelően két tételsort. Egyik a hardverekre vonatkozóan 3 éves időtartamú szerver support licencszolgáltatás. A másik egy 5 éves szerver-hardver support, ami hibaelhárítást foglal magában. A support, karbantartási szolgáltatások kötelező elemei voltak a megrendelt eszközöknek, szolgáltatásoknak, mivel elengedhetetlen feltétel, hogy az eszközök 5 évig garanciálisak legyenek. A 3, illetve 5 évet az eszközök gyártója rögzíti, mint szerződéses feltételt. Társaságunk 10 év alatt szeretné a beruházást leírni. A 3, illetve 5 éves support szolgáltatást önállóan, vagyoni értékű jogként kell kezelni, vagy mint a hardverek beüzemeléséhez szorosan tartozó garanciális tételek, feloszthatók, és vagyoni értékű jog nélkül, kizárólag hardverként szükséges aktiválni?
Részlet a válaszából: […] ...pedig 10 év alatt kívánják leírni, célszerűnek a vagyoni értékű jogként való kimutatás mutatkozik azzal, hogy a 3 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama, illetve az 5 éves időtartamú szerződés hasznos élettartama 3, illetve 5 év, amely időtartam alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 28.
1
2
3
350