Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

4 találat a megadott szerződés tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!
1. találat: Felmondott szerződés elszámolása
Kérdés: A kérdés szerint az adott társaság 2017-ben értékesíteni kívánt egy üzemet. Az értékesítésről a számlát kiállították, a vevő azonban nem fizetett, emiatt az adásvételi szerződést felmondták. Mikor kell a helyesbítő számlát kiállítani?
Részlet a válaszból: […]megtörtént, a teljesítést a vevő elismerte, mert az üzemet még 2017-ben a vevő rendelkezésére bocsátották, akkor az eladási ár árbevételkénti elszámolása, a fizetendő áfa felszámítása legkésőbb 2017. IV. negyedévében kötelező volt. Ez esetben azért, mert a vevő nem fizetett, az adásvételi szerződést felmondták, a felmondás időpontjával kell a helyesbítő számlát az eladónak kiállítania, a fizetendő áfa és az árbevétel módosításával, helyesbítésével. (Természetesen, az üzemet is vissza kell venni még 2017-ben az eladó könyveibe, miután azt a vevő az eladó rendelkezésére bocsátotta, visszaadta.) Ez a helyesbítés azonban nem visszamenőleges, mivel a helyesbítés a szerződés módosításához, felmondásához kapcsolódik, nem önellenőrzés keretében kellett elvégezni. (Természetesen, ha a helyesbítő számla kibocsátása 2017-ben nem történt meg, pedig a szerződést már 2017-ben felmondták, 2018-ban történő helyesbítő számla kibocsátása esetén az önellenőrzés szabályai szerint kell eljárni!)Másik: Ha az üzem értékesítése csak kívánság volt, azt nem bocsátották a vevő rendelkezésére mindaddig, amíg nem fizetett, azaz a szerződés szerinti teljesítés nem történt meg, akkor a számla kiállítása, az áfa bevallása 2017. IV. negyedévében jogszabályellenes volt. Jogszabálysértés esetén[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7726
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Szerződés írásban vagy szóban
Kérdés: Sok problémát jelent a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet a válaszból: […]szerződés nélkül nem képzelhető el.A szerződésből következő kötelezettség keletkezése és jogosultság a követelésre adásvételi szerződésnél azt jelenti, hogy az adásvételi szerződés alapján az eladó a dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Kereskedelmi üzletben történő vásárlásnál a szóbeli szerződés természetes, egy épület felújításánál viszont - a munka összetettségére tekintettel - indokolt, hogy a szerződést írásban rögzítsék. A Ptk. szerint, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni. A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást is írásba kell foglalni. (A Ptk. még több helyen előírja a szerződés írásba foglalását. Indokolt ezeket figyelembe venni!)Álláspontunk szerint a szerződés írásba foglalásának jogszabályban előírt esetein túlmenően indokolt a szerződést akkor is írásba foglalni, ha a szerződés teljesítése és a szerződés szerinti teljesítés ellenértékének kiegyenlítése időben elválik egymástól, vagy a szerződés teljesítésének időpontját követően az eladó, a szolgáltató felelőssége hosszabb ideig fennáll. Különösen fontos az adásvételi, a szállítási, a vállalkozási, a bérleti szerződéseknél akkor, ha az eladott (vásárolt) termék, a későbbi időpontban leszállított, elvégzett teljesítmény összetett, a hétköznapi használat során jellemzően nem fordul elő stb.A Ptk. szerződésekkel kapcsolatos követelményei sajátos módon jelennek meg a számviteli elszámolás során. (A Ptk. nem tartalmaz elszámolási, bizonylatolási előírást!) Az Szt.-ben, jellemzően követelményként jelenik meg az árbevétel elszámolásánál, a beszerzéseknél stb. a szerződés szerinti feltételeknek megfelelő teljesítéskövetelmény, bár nincs utalás arra, hogy mögötte írásban vagy szóban megkötött szerződésnek kell lennie.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményei a szakmát gyakorlók körében ismertek (az Szt. 165. §-a).A könyvviteli nyilvántartásokban rögzítendő adatok legfontosabb bizonylata a számla. A számlával - mint számviteli bizonylattal - szembeni követelményeket az Szt. 166-167. §-ai tartalmazzák. Ezek közül - a kérdéshez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. július 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7645
3. találat: Szerződés felmondásakor járó összeg elszámolása
Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos - szerződésben meghatározott - felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?
Részlet a válaszból: […]mint kártalanítást vagy elmaradt hasznot. (Az így számlázott összeget is azonban csak akkor lehet egyéb bevételként elszámolni, ha azt a megbízó elismeri, és a tárgyévhez kapcsolódóan legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig azt kiegyenlíti, annak összegét átutalja!) Ha a megbízó a kft. által jogszerűen - a szerződésben foglaltaknak megfelelően - számlázott összeget nem ismeri el, nem fizeti ki, akkor valójában szerződést szegett, és így a kft. a jogos igényét csak a bíróságon érvényesítheti. (Ez utóbbi esetben azonban a tételt nem szabad a bírósági határozat jogerőre emelkedéséig könyvelni. Akkor is csak olyan összegben, amelyet a bíróság megítélt.) A kérdés pontatlan megfogalmazásából azonban inkább az következik, hogy a megbízóval kötött szerződésben csak a felmondási időt rögzítették, és azt nem, ha a felmondási idő alatt nem foglalkoztatja a kérdező kft.-t a megbízó, akkor annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3709
Kapcsolódó tárgyszavak:
4. találat: Szerződés szerinti teljesítés
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szt. 72. §-ának (1) bekezdését, különös tekintettel a "szerződés szerinti teljesítés"-re?
Részlet a válaszból: […]szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben szabad elszámolni. (Nem feltétel a számla, ha az ellenérték kiegyenlítése készpénzben történik!) A leírtakból az is következik, hogy termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a számlát csak akkor lehet kiállítani (a számlázott összeget árbevételként elszámolni), ha a teljesítés már megtörtént, és azt a vevő, a megrendelő elismerte, a számlázott összeget elfogadta. Az Szt. nem határozza meg, mit kell érteni teljesítés alatt, továbbá milyen feltételeknek, követelményeknek kell az értékesítésre kerülő terméknek, a nyújtott szolgáltatásnak megfelelnie. Nem teheti meg ezt a törvény, hiszen minden ügyletnél ez más és más lehet. Ezért utal arra, hogy ezeket a feltételeket, kritériumokat, a teljesítés időszakát (időpontját) a két fél közötti szerződésnek kell tartalmazni. Vitás esetekben a szerződésben rögzítettek lényeges kihatással lehetnek a peres eljárás kimenetelére is. [Csak zárójelben utalunk a behajthatatlan követelésnek az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában megfogalmazott kritériumaira, amelyek között az f) pont (a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet) éppen a szerződések hiányosságai miatt szerepel, és ezért az f) pont miatt leírt követelés összegével a Tao-tv. szerint növelni kell a társaságiadó-alapot, de nem lehet csökkenteni.] Teljesítés alatt a szállítási szerződésben, megbízási szerződésben meghatározott, vagy az ügyletre vonatkozó megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelő és jogilag elfogadható - a vevő, a megrendelő, a megbízó, a fuvaroztató által elismert - tényleges, szerződés szerinti okmánnyal alátámasztott teljesítést kell érteni. Az árbevétel elszámolásánál elegendő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. április 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 131
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,