Anyavállalattól átvállalt tartozás
Kérdés
Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. január 19-én (121. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2477
[…] eszközhöz kapcsolódik-e vagy sem. A kérdés szerint az anyavállalat a hitelt a társaság privatizációjához kapcsolódóan vette fel, azaz a kötelezettség eszközbeszerzéshez (tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez) kapcsolódik, az anyavállalat könyveiben szerepel (kell hogy szerepeljen) a kérdező társaság üzletrészének, részvényeinek a bekerülési értéke. Ez esetben az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a tartozásátvállalás során a harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kell ugyan elszámolni, de azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 445 – K 988 és T 988 – K 4831). A halasztott bevételként időbelileg elhatárolt rendkívüli bevétel összege nem lehet több, mint a kapcsolódó eszköz (az adott esetben az üzletrészek, részvények) nyilvántartás szerinti értéke. (Ha az átvállalt hitelt az anyavállalat csak a kérdező társaság részesedésének megszerzésére vette fel a privatizáció során, akkor a hitel miatti tartozás összege kevesebb, mint a kapcsolódó üzletrészek, részvények értéke, és így a rendkívüli bevételként elszámolt teljes összeget halasztott bevételként időbelileg el kell határolni!) Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz (az adott esetben üzletrész, részvény) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti (az adott esetben értékvesztéskénti, kivezetéskori) elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4831 – K 988). Ez esetben a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján – a (8) bekezdés figyelembevételével – az adózás előtti eredmény a passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében, a rendkívüli bevételként visszavezetett összegben csökkenthető. Ha a kérdező társaság által átvállalt tartozáshoz az anyavállalatnál nem kapcsolódik eszköz, mert azt a hitelt nem a privatizált társaság részvényei, üzletrészei megszerzéséhez vagy egyéb eszköz beszerzése kapcsán vette fel, akkor az anyavállalatnál a tartozásátvállalást az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének h) pontja alapján kell az átvállalás időpontjával rendkívüli bevételként elszámolni (T 445 – K 988). Az így elszámolt rendkívüli bevétel az üzleti év (az adóév) bevétele, azt időbelileg nem kell elhatárolni, annak öszszege a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti. A kérdező társaságnál az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*