Felszámolási eljárás után a tevékenység folytatása
Kérdés
Az építőipari kft. ellen a felszámolási eljárás 2002 decemberében indult, amely egyezséggel 2004. január 20-án befejeződött, a kft. korábbi tevékenységét folytatja. A felszámolási eljárás megindulásakor 4 lakás építése folyamatban volt, amelyek bekerülési értékét a kft.-nél az időbeli elhatárolások között mutatták ki. A felszámoló az időbeli elhatárolást rendkívüli ráfordításként számolta el a zárómérleg elkészítésekor. A kft. 2004-ben 2 lakást, 2005-ben szintén 2 lakást értékesített. Az értékesítés árbevételének elszámolásakor a következő kérdések merültek fel: Helyesen járt-e el a felszámoló, amikor a felszámolási zárómérlegben a befejezetlen termelés értékét nem mutatta ki? Keletkezik-e emiatt a kft.-nek társaságiadó-fizetési kötelezettsége? Fel kell-e venni, ha igen, akkor hogyan, a befejezetlen termelés értékét a vállalkozási tevékenység folytatásakor?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. május 11-én (129. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2619
[…] kimutatni, és nem aktív időbeli elhatárolásként. Hibát követett el a felszámoló azért is, mert a felszámolási zárómérleg elkészítésénél nem vette figyelembe a Korm. rendelet 13. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, mely szerint az eszközöket piaci értéken kell a mérlegben szerepeltetni (és ez vonatkozik a befejezetlen termelésre is). További problémát jelent az, hogy az időbeli elhatárolások között lévő készletnek a rendkívüli ráfordításkénti elszámolásával a felszámoló – egy az egyben – a saját tőke összegét csökkentette. Ezzel a felszámolási eljárás befejezése utáni vállalkozási tevékenység sajáttőke-értékét is alacsonyabb szinten mutatta ki, megsértve a számviteli alapelvek (elsősorban a valódiság, az összemérés elvének) követelményeit is. Ha a felszámolás alatt lévő társaság a felszámolási eljárást úgy fejezi be, hogy a társaság tovább folytatja a gazdasági, vállalkozási tevékenységét, akkor a Tao-tv. 16. §-ának (6) bekezdése alapján "az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében" (a felszámolást lezáró mérlegben) "szereplő saját tőke és a felszámolás kezdőnapját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről" (az adott esetben a 2004. január 21-étől 2004. december 31-éig terjedő üzleti évről) "készített adóbevallásában – növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett, – csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent." A felszámoló tehát azzal, hogy helytelenül az időbeli elhatárolásként kimutatott készletet rendkívüli ráfordításként számolta el, csökkentette az adózás előtti eredményt, és így a kft. 2004. évi üzleti évre elkészített adóbevallása kevesebb fizetendő társasági adót tartalmaz (adóhiány van). Mit lehet, illetve kell tenni? A leírtakból következik, a felszámoló a Csőd-tv., illetve a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet és az Szt. előírásait figyelmen kívül hagyva készítette el a felszámolási eljárás zárómérlegét. Ez olyan hiányosság, amelyet önellenőrzés keretében korrigálni kell, természetesen a hibafeltárás évében. Feltételezzük, hogy a 2004. évi üzleti évről a számviteli beszámoló és a társaságiadó-bevallás is elkészült, talán már a 2005. évi üzleti évről is. Az önellenőrzés legfontosabb lépéseit ezek figyelembevételével rögzítjük, azaz a hiba feltárásának az éve 2006. A felszámolási zárómérleg nem a valóságnak megfelelően mutatta a kft. eszközeinek az értékét, hiszen abban a rendkívüli ráfordításokkal szemben leírt készletek nem szerepeltek. A készleteket tehát állományba kell venni a rendkívüli ráfordítások csökkentésével (T 26 – K 88 vagy saját termelésű készlet esetén: T23 – K 581). A készletrevétel miatti eredménynövekedés társasági adóját nem kell megfizetni, mivel a hiba elkövetése időszakában (a felszámolási eljárás […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*