Működési költségek fedezetére kapott támogatás
Kérdés
A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2886
[…] pénz felhasználásra került-e vagy sem. Amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználtnak tekinthető, a számviteli elszámolásban további teendő nincs. Ha az átvett pénzeszközt teljes összegében még nem fogadja el a többségi tulajdonos felhasználtnak, akkor az el nem fogadott összeget (a különbözetet) időbelileg el kell határolni (T 9634 – K 4812), mivel a működési költségek a támogatással azonos (illetve arányos) összegben még nem merültek fel. A következő üzleti év(ek)ben felmerülő költségek fedezetét kell az egyéb bevételek részbeni elhatárolásával biztosítani. Ha a támogatási szerződésben konkrétan nem határozták meg a figyelembe vehető működési költségeket, akkor a kapott támogatásnak a pénzügyi rendezésekori elszámolása (T 384 – K 9634) után további teendő már nincs. [Amennyiben a többségi tulajdonos nem fogadja el az elszámolást, az el nem fogadott támogatást időbelileg el kell határolni (T 9634 – K 4812), illetve vissza kell fizetni.] A fentiekben körülírt, a működési költségek fedezetére kapott támogatás vagy a folyósítás évének bevételei között, vagy a folyósítás éve és az azt követő év(ek) bevételei között van. A társasági adó alapjának megállapításánál – mint egyéb bevétel – az adózás előtti eredmény része. A költségvetési szervtől kapott támogatás összegével az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv a társaságnak tulajdonosa-e vagy sem. A válaszban abból indultunk ki, hogy a többségi tulajdonostól kapott támogatás ténylegesen támogatás (és nem valaminek az ellenértéke), az a bevételekkel nem fedezett működési költségeket csak részben hivatott ellentételezni. Ha a támogatás megfelel ezen követelménynek, akkor nem áfaköteles. Más a helyzet akkor, ha a költségvetési szerv azért ad (egy) meghatározott tevékenység(ek) többletköltségeinek fedezetére támogatást, mert az a tevékenység – a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó – eladási árát (díját) a reális (a költségeket is fedező) árnál alacsonyabban állapította meg. Ez esetben a támogatási szerződés szerinti támogatás valójában nem támogatás, hanem árkiegészítés, amelyet nem egyéb bevételként, hanem árbevételként kell elszámolni, számlázni kell a költségvetési szerv felé […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2006. december 14-én (142. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2886
[…] pénz felhasználásra került-e vagy sem. Amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználtnak tekinthető, a számviteli elszámolásban további teendő nincs. Ha az átvett pénzeszközt teljes összegében még nem fogadja el a többségi tulajdonos felhasználtnak, akkor az el nem fogadott összeget (a különbözetet) időbelileg el kell határolni (T 9634 – K 4812), mivel a működési költségek a támogatással azonos (illetve arányos) összegben még nem merültek fel. A következő üzleti év(ek)ben felmerülő költségek fedezetét kell az egyéb bevételek részbeni elhatárolásával biztosítani. Ha a támogatási szerződésben konkrétan nem határozták meg a figyelembe vehető működési költségeket, akkor a kapott támogatásnak a pénzügyi rendezésekori elszámolása (T 384 – K 9634) után további teendő már nincs. [Amennyiben a többségi tulajdonos nem fogadja el az elszámolást, az el nem fogadott támogatást időbelileg el kell határolni (T 9634 – K 4812), illetve vissza kell fizetni.] A fentiekben körülírt, a működési költségek fedezetére kapott támogatás vagy a folyósítás évének bevételei között, vagy a folyósítás éve és az azt követő év(ek) bevételei között van. A társasági adó alapjának megállapításánál – mint egyéb bevétel – az adózás előtti eredmény része. A költségvetési szervtől kapott támogatás összegével az adózás előtti eredményt nem lehet csökkenteni, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv a társaságnak tulajdonosa-e vagy sem. A válaszban abból indultunk ki, hogy a többségi tulajdonostól kapott támogatás ténylegesen támogatás (és nem valaminek az ellenértéke), az a bevételekkel nem fedezett működési költségeket csak részben hivatott ellentételezni. Ha a támogatás megfelel ezen követelménynek, akkor nem áfaköteles. Más a helyzet akkor, ha a költségvetési szerv azért ad (egy) meghatározott tevékenység(ek) többletköltségeinek fedezetére támogatást, mert az a tevékenység – a költségvetési szerv hatáskörébe tartozó – eladási árát (díját) a reális (a költségeket is fedező) árnál alacsonyabban állapította meg. Ez esetben a támogatási szerződés szerinti támogatás valójában nem támogatás, hanem árkiegészítés, amelyet nem egyéb bevételként, hanem árbevételként kell elszámolni, számlázni kell a költségvetési szerv felé […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
