Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. január 11-én (143. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2897

[…] hó közben a kifizetéseket, a befizetéseket naponta nem rögzítik tételesen. Az egy összegben való könyvelés (a hó végén kiállított bevételi, illetve kiadási bizonylat alapján) nem felel meg az Szt. hivatkozott előírásának, nem felel meg azért sem, mert nem a valós eseményeket rögzíti. Időszakonként (legalább a hó utolsó napjával) a pénztári nyilvántartást le kell zárni, meg kell állapítani a kiadások és a bevételek végösszegét és ezek egyenlegét, a pénztárban lévő címletenkénti pénzállományt, az előző időszaki pénzállomány figyelembevételével a záró pénzkészletet, amelyet össze kell hasonlítani a tényleges pénzkészlettel, az esetleges eltérést tisztázni kell. (Elvileg nem lehet eltérés, ha mégis van, a pénzkezelő felelőssége tisztázandó.) A számviteli előírások szerint tehát követelmény a folyamatos, naprakész pénztári nyilvántartás, amelyet legalább havonta zárni kell. Amennyiben a pénzkezelő (a kft. ügyvezetője) nem vezet naprakész pénztári nyilvántartást, akkor a pénztári be- és kifizetések alapbizonylatai alapján ezt a főkönyvi könyvelés keretében a könyvelőnek kell megtennie, azaz a pénztári be- és kifizetéseket a könyvviteli nyilvántartásban tételesen kell rögzíteni, és ott kell legalább havonta zárni. (Az osztalékadó-kedvezmény igénybevételéhez viszont minden olyan napon zárni kell, amikor a pénztárban pénzforgalom volt. Erre visszatérünk a pénztárbizonylatok ismertetése után!) Abban az esetben, ha a pénztárt nem függetlenített pénztáros kezeli (mint a kérdésben szereplő kft.-nél), akkor nem indokolt a pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatok használata (különösen úgy nem, mint a kérdezőnél), hiszen a pénztárbizonylatoknál nem teljesíthetők az aláírással kapcsolatos követelmények (3-4 egymástól független személy aláírása kellene). A pénztárbevételi bizonylatok helyett a pénztári bevételeket dokumentálja: – a társaság ügyvezetője által kiállított szigorú számadási kötelezettség alá vont egyszerűsített (készpénzes) számla, – a pénztárgép ellenőrző szalagja, – a készpénzfelvétel banki alapbizonylata, – az egyéb, ellenértéknek nem minősülő bevétel bizonylata (például tagi kölcsönnél a tagikölcsönszerződés és a pénzátvétel elismervénye, az elszámolásra kiadott pénzeszközök elszámolása stb.), amelyet a pénzbevételek idősorrendjében folyamatos sorszámozással kell szigorú számadási kötelezettség alá vonni. A pénztárkiadási bizonylatok helyett a pénztári kifizetéseket dokumentálja: – az eszközbeszerzések, a szolgáltatás-igénybevételek ellenértékeként történt kifizetések bizonylata, a más társaságok által kiállított készpénzes (egyszerűsített) számla, a számlaadásra nem kötelezettől történő vásárlásnál a termék átadás-átvételét, a szolgáltatás megtörténtét, a pénz átvételét dokumentáló elismervény, – a készpénzbefizetés banki alapbizonylata, – az egyéb, ellenértéknek nem minősülő kifizetés bizonylata (például a bérszámfejtés, a személyes közreműködés ellenértékeként kivett összeg bizonylata, a tagi kölcsön visszafizetésekor a pénz átvételének elismervénye, az elszámolásra kiadott pénzeszközöknél a pénzátvétel elismervénye stb.), amelyeket a pénzkifizetések idősorrendjében folyamatos sorszámozással kell szigorú számadási kötelezettség alá vonni. A pénztárt pénzkezelő esetében is ellenőrizni kell. Amennyiben az adott társaságon belül van más személy, akkor azzal, ha nincs, akkor a sajátos ellenőrzési feladat a könyvelőre hárul. A könyvelő feladata – az Szt. előírásaiból következik – a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése, valamint a pénztári nyilvántartás helyességének ellenőrzése, amelynek során ellenőriznie kell, hogy a nyilvántartásba felvett tételekhez kapcsolódó bizonylatok hiánytalanul megvannak-e, azok a szigorú számadás alá vonási követelményeknek megfelelnek-e. A pénztárellenőrzést végző könyvelő köteles az ellenőrzött bizonylatokat kézjegyével ellátni, ha mulasztást, szabálytalanságot vagy a pénzkezelésre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes eljárást tapasztal, erről jegyzőkönyvet kell felvennie, és azt a pénzkezelővel alá kell íratnia. Az átlagos napi készpénz-záróegyenleg, illetve készpénzforgalom megállapítása Pénzkezelő esetén is, a pénztári nyilvántartással szembeni minimális követelmények bemutatása után, hogyan lehet megfelelni az osztalékadó-kedvezmény Szja-tv.-ben megfogalmazott követelményei közül az átlagos napi készpénz záróegyenlege megállapításának, az átlagos napi készpénzforgalom meghatározásának. Az Szja-tv. szerint az átlagos napi készpénz-záróegyenleg: a házipénztár napi záróegyenlegei együttes összegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok (kivéve azokat a napokat, amelyeken pénztári forgalom […]