Lakásépítési támogatás
Kérdés
A munkáltató vissza nem térítendő lakásépítési támogatást szeretne adni munkavállalójának. A tervezett támogatás összege 1 M Ft, melyet pénzintézet útján fog kifizetni. A munkavállaló az új építésű házba két gyermekével és édesanyjával költözik majd. Jelenleg a munkavállaló nevén, tulajdonában ingatlan nincsen, de vele költöző nagykorú gyermeke és édesanyja 50-50%-ban tulajdonosai annak a lakásnak, ahol laknak. Jogosult-e a munkavállaló fenti feltételek mellett a támogatásra? Ha nem, akkor a társasági adó alapját meg kell-e növelnie a munkáltatónak a támogatás összegével? Milyen egyéb adójogi konzekvenciái vannak, ha a támogatást mégis folyósítják?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. március 8-án (147. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3015
[…] ezek a források a munkáltatói támogatással együtt nem haladhatják meg az igazolt vételárat, illetőleg építési költséget. Ha ugyanis meghaladják, akkor a munkáltatói támogatás (vagy annak egy része) nem lehet adómentes. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az elévülési időn belül történő megőrzési kötelezettség mellett az összeg lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni: – a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal; – lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlákkal stb. A kormányrendelet 3. §-a szerint méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel: A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő: = egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba; = három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba; = négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A támogatás alkalmazása szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történő folyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti, hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvényben előírt igazolást a magánszemélynek kiadja, és az adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíti. A hitelintézetnek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. március 8-án (147. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3015
[…] ezek a források a munkáltatói támogatással együtt nem haladhatják meg az igazolt vételárat, illetőleg építési költséget. Ha ugyanis meghaladják, akkor a munkáltatói támogatás (vagy annak egy része) nem lehet adómentes. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességét az elévülési időn belül történő megőrzési kötelezettség mellett az összeg lakáscélú felhasználására vonatkozó következő okiratokkal, bizonylatokkal kell igazolni: – a lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződéssel és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okirattal; – lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlákkal stb. A kormányrendelet 3. §-a szerint méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel: A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő: = egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba; = három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba; = négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba. Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő. Méltányolható a lakásigény, ha a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg. Az együtt lakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A támogatás alkalmazása szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét. A lakáscélú munkáltatói támogatás hitelintézet útján történő folyósítása nemcsak egyszerűen a magánszemély folyószámlájára utalást jelenti, hanem olyan megoldás választását, amelynek alapján a hitelintézet a törvényben előírt igazolást a magánszemélynek kiadja, és az adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíti. A hitelintézetnek […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
