Zárt végű pénzügyi lízing lejárat előtti lezárása
Kérdés
Cégünk 2005-ben zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötött építési telekre, 2010-es lejáratra azzal, hogy meghatározott kötelezettségek teljesítése esetén a lízingbe vevő megszerzi az ingatlan kizárólagos tulajdonjogát. A lízingbe adó számlája alapján az ingatlant a telkek között nyilvántartásba vettük, az áfát visszaigényeltük. 2007-ben megállapodást kötöttünk a lízingbe adó céggel, hogy a szerződést lezárjuk, elszámolunk, mert az ingatlan eladásra kerül, és a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki. Hogyan kell elszámolni ezt az ügyletet a lízingbe adónál és a lízingbe vevőnél? Kinek és milyen bizonylatot kell kiállítania? Van-e áfa? El lehet-e adni ilyen konstrukcióban az ingatlant? Szóba kerülhet-e cégünk részéről a tulajdonjog-megszerzési jogosultság eladása abban az esetben, ha a vevő a vételár egy részével kiegyenlíti cégünk lízingbe adóval szembeni kötelezettségének diszkontált értékét? Az eladási ár másik része a bankszámlán kerül jóváírásra. Ez esetben mi a számviteli és az áfaelszámolás? Ki milyen bizonylatot állít ki?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 25-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3373
[…] számla szerinti eladási árat és annak áfáját, továbbá előjel nélkül az építési telep piaci értékét (legfeljebb az eladási árat) és annak áfáját. Ezen számla alapján a lízingbe adó módosítja az értékesítés árbevételét és a lízingbe vevővel szembeni követelését [készletre veszi a lízingbe vevőtől visszavett eszközt az Szt. 50. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a számla szerinti értéken az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével]. Ezen számla alapján a lízingbe vevő csökkenti a lízingelt eszköz bekerülési értékét a lízingbe adóval szembeni kötelezettsége csökkentésével (T 448 – K 161 és T 161 – K 121). A tétel könyvelése után a 121. számlán mutatkozó egyenleget terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell kivezetni (T 8664 – K 121). A helyesbítő számla szerinti visszavételi érték eltérhet a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegétől, annál magasabb és alacsonyabb összegű is lehet. Ha a harmadik személy által fizetett vételár meghaladja a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegét, és ennek egy része a különmegállapodás szerint részben az eredeti lízingbe vevőt illeti meg, akkor a számla szerinti visszavételi érték magasabb lesz, mint a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összege. Bármilyen irányú az eltérés, azt a lízingbe adó és az eredeti lízingbe vevő között pénzügyileg rendezni kell. Az előbbiekben leírtak szerint a lízingelt építési telek visszakerül a tulajdonos lízingbe adó könyveibe. Ezt követően a lízingbe adó (most már eladóként) értékesítheti az építési ingatlant az áfa felszámításával. A kérdező cég – mint lízingbe vevő – az építési […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2007. október 25-én (162. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3373
[…] számla szerinti eladási árat és annak áfáját, továbbá előjel nélkül az építési telep piaci értékét (legfeljebb az eladási árat) és annak áfáját. Ezen számla alapján a lízingbe adó módosítja az értékesítés árbevételét és a lízingbe vevővel szembeni követelését [készletre veszi a lízingbe vevőtől visszavett eszközt az Szt. 50. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a számla szerinti értéken az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével]. Ezen számla alapján a lízingbe vevő csökkenti a lízingelt eszköz bekerülési értékét a lízingbe adóval szembeni kötelezettsége csökkentésével (T 448 – K 161 és T 161 – K 121). A tétel könyvelése után a 121. számlán mutatkozó egyenleget terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell kivezetni (T 8664 – K 121). A helyesbítő számla szerinti visszavételi érték eltérhet a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegétől, annál magasabb és alacsonyabb összegű is lehet. Ha a harmadik személy által fizetett vételár meghaladja a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összegét, és ennek egy része a különmegállapodás szerint részben az eredeti lízingbe vevőt illeti meg, akkor a számla szerinti visszavételi érték magasabb lesz, mint a lízing miatti követelés, illetve kötelezettség összege. Bármilyen irányú az eltérés, azt a lízingbe adó és az eredeti lízingbe vevő között pénzügyileg rendezni kell. Az előbbiekben leírtak szerint a lízingelt építési telek visszakerül a tulajdonos lízingbe adó könyveibe. Ezt követően a lízingbe adó (most már eladóként) értékesítheti az építési ingatlant az áfa felszámításával. A kérdező cég – mint lízingbe vevő – az építési […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
