Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése
Kérdés
A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 17-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3624
[…] (a minimum-járulékalapot), és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A hivatkozott jogszabályi előírás azt jelenti, hogy a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet meg kell fizetni, de azt nem a biztosítottnak (a munkavállalónak) kell megfizetnie, hanem a foglalkoztatónak, azaz a munkaadónak. Ha tehát a foglalkoztató a munkavállalót minimálbérrel vagy azt meghaladó, de a minimálbér kétszeresét el nem érő bérrel foglalkoztatja, és ezt a havi adó- és járulékbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelenti, akkor a foglalkoztatót terhelő járulékokat is, meg a munkavállalót terhelő járulékokat is a tényleges jövedelem (ha a béren kívül más jövedelme nincs, akkor a bér) alapján kell megfizetni. Ez esetben a járulékalap és az szja-alap valójában nem tér el egymástól. Más a helyzet akkor, ha a minimálbér kétszeresét el nem érő tényleges járulékalapot a foglalkoztató nem jelenti be a havi adó- és járulékbevallásban. Ez esetben a minimálbér kétszerese és a tényleges járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után (bár az bérköltségként nem számolható el) – a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerint 2008-ban 24%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 5% egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a bérjárulékok között kell elszámolni; – a foglalkoztatónak kell fizetnie ezen különbözet után a biztosítottat (a munkavállalót) […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. április 17-én (173. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3624
[…] (a minimum-járulékalapot), és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli. A hivatkozott jogszabályi előírás azt jelenti, hogy a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet meg kell fizetni, de azt nem a biztosítottnak (a munkavállalónak) kell megfizetnie, hanem a foglalkoztatónak, azaz a munkaadónak. Ha tehát a foglalkoztató a munkavállalót minimálbérrel vagy azt meghaladó, de a minimálbér kétszeresét el nem érő bérrel foglalkoztatja, és ezt a havi adó- és járulékbevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével – bejelenti, akkor a foglalkoztatót terhelő járulékokat is, meg a munkavállalót terhelő járulékokat is a tényleges jövedelem (ha a béren kívül más jövedelme nincs, akkor a bér) alapján kell megfizetni. Ez esetben a járulékalap és az szja-alap valójában nem tér el egymástól. Más a helyzet akkor, ha a minimálbér kétszeresét el nem érő tényleges járulékalapot a foglalkoztató nem jelenti be a havi adó- és járulékbevallásban. Ez esetben a minimálbér kétszerese és a tényleges járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után (bár az bérköltségként nem számolható el) – a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése szerint 2008-ban 24%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 5% egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a bérjárulékok között kell elszámolni; – a foglalkoztatónak kell fizetnie ezen különbözet után a biztosítottat (a munkavállalót) […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
