Víz- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés
A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. június 12-én (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3720
[…] hozták létre. A társulat tagjai az érdekeltségi hozzájárulást a vízi létesítmények létrehozása, fejlesztése érdekében teljesítik. Ezért kell a víziközmű-társulatnál az érdekeltségi hozzájárulást fejlesztési támogatásként elszámolni. 2. A vízgazdálkodási törvény 41. §-ának (1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állami költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el közcélú feladatait, a vízi létesítmények létrehozását, fejlesztését (a beruházást). A hivatkozott törvényi előírásból következik, hogy a beruházást a társulatnak kell megvalósítania, annak számláit a társulatnak kell megkapnia, a társulatnak kell könyvelnie, és nem az önkormányzatnak. Közgazdaságilag értelmezhetetlen a kérdésben leírt gyakorlat, mely szerint a beruházás számláit az önkormányzat kapja, az azok kiegyenlítéséhez szükséges hitelt viszont a társulat veszi fel, és utalja az önkormányzatnak. Ezt a gyakorlatot nem lehet a jogszabályi előírásokkal összeegyeztethetőnek tekinteni. Itt jegyezzük meg, a már hivatkozott Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint a víziközmű-társulat az általa létrehozott (bővített) vízi közművet elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás-átvétel befejezése) után legkésőbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzat(ok)nak adja át. Ez is alátámasztja fenti érvelésünket, a társulat könyveiben kell felvenni és kimutatni a beruházást mindaddig, amíg azt üzemeltetésre nem lehet átadni. A víziközmű-társulat által felvett hitelt nem lehet fejlesztési támogatásnak tekinteni. Azt a 3610. kérdésre adott válaszunk a) pontjában leírtak szerint kell elszámolni annak függvényében, hogy a hitelintézettel kötött szerződés szerint ki (a társulat vagy az önkormányzat) kötelezett a hitel visszafizetésére. 3. A tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulást a befizetéskor fejlesztési célú – visszafizetési kötelezettség nélküli - támogatásként kell elszámolni (T 381, 384 – K 9894), időbelileg legalább havonta egyszer el kell határolni (T 9894 – K 4832). 4. A társulatnál év közben felmerülő költségek is a beruházás érdekében merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségnemszámlákon kell elszámolni, majd legalább negyedévenként, az év végén mindenképpen a saját vállalkozásban végzett […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2008. június 12-én (177. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3720
[…] hozták létre. A társulat tagjai az érdekeltségi hozzájárulást a vízi létesítmények létrehozása, fejlesztése érdekében teljesítik. Ezért kell a víziközmű-társulatnál az érdekeltségi hozzájárulást fejlesztési támogatásként elszámolni. 2. A vízgazdálkodási törvény 41. §-ának (1) bekezdése alapján a víziközmű-társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állami költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból látja el közcélú feladatait, a vízi létesítmények létrehozását, fejlesztését (a beruházást). A hivatkozott törvényi előírásból következik, hogy a beruházást a társulatnak kell megvalósítania, annak számláit a társulatnak kell megkapnia, a társulatnak kell könyvelnie, és nem az önkormányzatnak. Közgazdaságilag értelmezhetetlen a kérdésben leírt gyakorlat, mely szerint a beruházás számláit az önkormányzat kapja, az azok kiegyenlítéséhez szükséges hitelt viszont a társulat veszi fel, és utalja az önkormányzatnak. Ezt a gyakorlatot nem lehet a jogszabályi előírásokkal összeegyeztethetőnek tekinteni. Itt jegyezzük meg, a már hivatkozott Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint a víziközmű-társulat az általa létrehozott (bővített) vízi közművet elkészülte (próbaüzem, műszaki átadás-átvétel befejezése) után legkésőbb 30 napon belül a tulajdonos önkormányzat(ok)nak adja át. Ez is alátámasztja fenti érvelésünket, a társulat könyveiben kell felvenni és kimutatni a beruházást mindaddig, amíg azt üzemeltetésre nem lehet átadni. A víziközmű-társulat által felvett hitelt nem lehet fejlesztési támogatásnak tekinteni. Azt a 3610. kérdésre adott válaszunk a) pontjában leírtak szerint kell elszámolni annak függvényében, hogy a hitelintézettel kötött szerződés szerint ki (a társulat vagy az önkormányzat) kötelezett a hitel visszafizetésére. 3. A tagok által befizetett érdekeltségi hozzájárulást a befizetéskor fejlesztési célú – visszafizetési kötelezettség nélküli - támogatásként kell elszámolni (T 381, 384 – K 9894), időbelileg legalább havonta egyszer el kell határolni (T 9894 – K 4832). 4. A társulatnál év közben felmerülő költségek is a beruházás érdekében merülnek fel, amelyeket elsődlegesen a költségnemszámlákon kell elszámolni, majd legalább negyedévenként, az év végén mindenképpen a saját vállalkozásban végzett […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
