Jogdíj adóalap-kedvezménye, szoftverkészítők bére
Kérdés
A kft. saját fejlesztésű szoftverek készítésével foglalkozik, 2 szoftverfejlesztő mérnökkel és 2 adminisztrációs munkákat végző személlyel. Az elkészült termékeket értékesítik, azokat bárki megveheti. A szoftverfejlesztőkből 1 fő munkaviszonyban, 1 fő 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozóként veszi fel jövedelmét. Az elkészített szoftver – mivel a saját tulajdonuk – értékesítésének bevétele "kapott jogdíj"-nak minősül-e? A jogdíj miatti társaságiadóalap-kedvezmény felső határa az adózás előtti eredmény. Más feltételnek nem kell megfelelni? A szoftverfejlesztők részére kifizetett munkabér és jövedelem (társas vállalkozónak) bérköltség, és ennek megfelelően a bérköltség 10+15%-át társaságiadó-kedvezményként lehet elszámolni. Van-e felső határa az ilyen címen igénybe vehető adókedvezménynek, a de minimis felső határát kivéve? Az év végén kifizetett jutalom is bérköltség, és ennek megfelelően ez után is jár az adókedvezmény?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. február 5-én (191. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3980
[…] kapott bevétel egy összegben lesz az árbevétel része. A kapott jogdíjjal összefüggésben azonban csak akkor élhet az adózó adózás előtti eredményt csökkentő tétellel, ha a számlában a szoftver eladási árát megbontva tünteti fel és számolja el. Ez azt jelenti, hogy a számlának tartalmaznia kell, hogy a szoftver másolati példányának eladási árából, értékéből milyen összeget képvisel a jogdíj értéke és az egyéb címen elszámolandó bevétel. A társaságiadó-alap megállapítása során az adózás előtti eredményt a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-ával, legfeljebb [a Tao-tv. 7. §-ának (14) bekezdésében felsorolt jogcímeken érvényesített kedvezményekkel együtt] az adózás előtti nyereség 50%-ával lehet csökkenteni. Más feltétele a levonásnak nincs. A szoftverfejlesztő részére elszámolt bérköltség – amelynek része az év végi jutalom és a személyesen közreműködő tag részére e közreműködésére tekintettel elszámolt összeg is – alapján a bérköltség 10%-a egynegyedének megfelelő összeg igénybe vehető adókedvezményként. Emellett – ha az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak (ideértve a mikrovállalkozást is) vagy középvállalkozásnak minősül az adózó – a bérköltség további 15%-ának egynegyede tartható vissza adókedvezményként. E két jogcímen érvényesíthető adókedvezmény együtt nem lehet több, mint az adó 70%-a, illetve ha olyan kedvezményt is érvényesít az adózó, amely az adó 100 vagy 80%-áig vehető igénybe, akkor az e címeken érvényesített adókedvezménnyel csökkentett adó 70%-át nem haladhatja meg. Ha emiatt az adókedvezményt az adózó nem tudja igénybe venni, akkor a jogosultság évét (a bérköltség felmerülését) követő […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*