Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2009. március 19-én (194. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4033

[…] beruházással megvalósult tárgyi eszközökhöz) kapcsolódó tartozások esetén a tárgyévben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség összege, amelyet a tartozások törlesztésekor – a törlesztőrészletre jutó – nem realizált árfolyamveszteség összegével csökkenteni kell. Az Szt. 33. §-a (2) bekezdésének előírását összevetve a 47. § (4) bekezdésének c) pontjával, egyértelmű, hogy csak a már aktivált tárgyi eszközökre jutó (arányosan jutó) árfolyamveszteséget lehet elhatárolni. A kérdésből nem derül ki, hogy az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint – teljeskörűen – végrehajtott mérleg-fordulónapi értékelésnek mi volt az eredménye. Feltételezzük, hogy a 60. § (3) bekezdése szerint összevontan is a különbözet árfolyamveszteség, az árfolyam-különbözet megállapításakor a mérleg-fordulónapi értékeléskor mutatkozó árfolyamnyereséget (de nem az év közben realizáltat) is számításba vették. Feltételezzük továbbá, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközöket a 2008. év mérlegfordulónapja előtt rendeltetésszerűen használatba vették, a szóban forgó hitel konkrét (aktivált) tárgyi eszköz(ök)höz hozzá kapcsolható. Ez utóbbi is lényeges, mert ha a beruházással megvalósult eszközök vagy azok egy része még nem került aktiválásra, akkor a rájuk jutó árfolyam-különbözettel – mint már előbb írtuk – a bekerülési értéket kell korrigálni (az adott esetben növelni). Ha a többször módosult devizanemű beruházási hitel nem kapcsolható a beruházással megvalósult tárgyi eszköz(ök)höz, akkor az árfolyamveszteség elhatárolása szóba sem jöhet. Az Szt. hivatkozott előírásai és a leírtak alapján a beruházással megvalósult tárgyi eszköz(ök)höz kapcsolódó devizakötelezettség keletkezésének az időpontja az a nap, amikor 2008-ban a forintkölcsönt CHF-alapú kölcsönre váltották át. Ennek az árfolyamveszteség elhatárolásához kapcsolódó, az Szt. 41. §-ában (4) bekezdése szerinti céltartalékképzés összegének meghatározásánál van jelentősége. Ez az időszak 2008-ban nyilvánvalóan kevesebb, mint 12 hónap (lényegesen kevesebb, mint amivel a kérdező számolt), de kevesebb a hitel futamideje is, mert azt is a CHF-alapú kölcsön keletkezésének időpontjától kell számítani. A hitel futamidejével azonos vagy hosszabb (de lehet rövidebb is) a beruházással megvalósult tárgyi eszköz(ök)nek a CHF-alapú kölcsön felvételének időpontjától számított, még hátralévő hasznos élettartama. Ezért is fontos, hogy konkrét tárgyi eszköz(ök)höz rendeljék a deviza (devizaalapú) hitelt (kölcsönt). Az előbbiek figyelembevételével meghatározott árfolyamveszteség az, amelyet halasztott ráfordításként el lehet határolni. Az elhatárolt halasztott ráfordítást minden olyan esetben csökkenteni kell a törlesztőrészletre jutó árfolyamveszteség összegével, amikor a CHF-alapú hitel (kölcsön) törlesztésre kerül. Teljes összegében meg kell szüntetni, ha a CHF-alapú hitelt (kölcsönt) forint- vagy más deviza (euró)-hitelre átváltják (forinthitel esetén a tartozás nem devizában áll fenn, más devizahitelre történő átváltásnál pedig a korábbi árfolyamveszteségnek semmi köze nincs az új devizatartozáshoz). Meg kell akkor is szüntetni, ha a tárgyi eszköz az állományból bármilyen jogcímen kivezetésre kerül (a kivezetésre kerülő eszközre jutó összegében). Ha 2009-ben és a hitel futamideje alatt (feltételezve, hogy a devizanem nem változott) az év végi értékelés során az adott deviza- (devizalapú) hitel (kölcsön) tartozásnál a társaság árfolyamnyereséget mutat ki, annak teljes összegével az Szt. 33. §-ának (4) bekezdése szerint az elhatárolt árfolyamveszteség összegét csökkenteni kell. 2009. év végével ismételten meg kell állapítani azt, […]