Kérdés
Társaságunknál 2005-2006. évekre terjedően átfogó adóellenőrzés volt. Az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területe a cégautók magáncélú használatának vizsgálata volt. A vizsgált időszakban a vállalkozás tulajdonában lévő személyautók után nem fizettünk cégautóadót. A cégautó magáncélú használatát az ügyvezető írásban megtiltotta, emellett a vállalkozási tevékenység érdekében használatra átadott cégautók költségeinek elszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezte a munkavállalókat. Az adóhatóság az útnyilvántartások hitelességét nem fogadja el, mert az esetenkénti tankolás napján nincs az útnyilvántartásban kiküldetés elszámolva (a tankolás a társaság székhelyén történt, ami megegyezik a cégautók tárolási helyével), illetve kifogásolja, hogy azokon nem szerepel az utazás dátuma mellett az indulás, érkezés időpontja. Magáncélú használatnak véli, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély állandó vagy eseti jelleggel a cégautó egyéb használatától függetlenül személyes célra (is) használja vagy használhatja. Határozatában többmilliós adókülönbözettel terheli társaságunkat, amely összeg meghaladja a vizsgált időszakban elszámolt cégautó üzemanyagköltségének háromszorosát. A társaság a cégautóadó alóli mentességet a tiltó rendelkezés és az útnyilvántartások együttes meglétén kívül mivel tudja bizonyítani, ha az Szja-tv. 2004. január 1-jétől már a magánhasználat lehetőségét is adóztatható tényállásnak tekinti?