Üzletrész értékesítése német tulajdonosoknak


Magyar székhelyű társaságnak kizárólag német tulajdonosai vannak, méghozzá egy család. A szülők szeretnék átadni egyik gyermeküknek a társaságot, és kivonni belőle a befektetett pénzüket, a jegyzett tőkét és az adózott pénzükből folyósított tagi hitelt. A társaság évek óta veszteséges volt, vagy minimális nyereséget produkált (saját tőke kb. a jegyzett tőkével azonos nagyságrendű), de a társaságban a felépített ingatlan már jóval többet ér, mint a felépítéskor. A tulajdonosok úgy gondolják, hogy a tevékenység módosításával a jövőben esetleg több eredményt tudnának elérni. A szülők üzletrészüket gyermeküknek szeretnék eladni. Az üzletrész értékét befolyásolja-e az ingatlan értéke, vagy elég, ha a saját tőke, jegyzett tőke arányának megfelelően a névértéken értékesíti az üzletrészét? Szóba jöhet még az ajándékozás és a tulajdonosi hitel átvállalása. Milyen adózási, illetve illetékfizetési vonzata van egyik, illetve a másik konstrukciónak? Az APEH az egyezség szerinti árat korrigálhatja-e később, lévén, hogy nem egymástól független felekről van szó?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. január 7-én (212. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4432

[…] illetőséggel bír, tehát vélhetően nem Magyarország adóztatna. Ha mégis belföldi illetőségűek a német állampolgárságú tulajdonosok és vevők, az szja a következők szerint alakul. Az Szja-tv.-ben az üzletrész értékpapírnak minősül. Értékpapír értékesítése esetén ún. árfolyamnyereségből származó jövedelemről beszélünk. Ilyen jövedelemnek minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeget. Ez ebben az esetben vélhetően nem keletkezne. Ugyanakkor az Szja-tv. 77/A §-a alapján az üzletrész vásárlóját is terhelheti adó, ugyanis az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Ezt vizsgálni lenne szükséges, ebben szerepet játszhat az ingatlan tényleges értéke is. Ajándékozás esetén ajándékozási illetéket kell fizetni. A belföldön bejegyzett társaság üzletrészének ajándékozás útján történő megszerzése esetén – függetlenül a felek illetőségétől – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt (Itv.) kell alkalmazni. Az illeték alapja a megszerzett üzletrésznek a forgalmi értéke. Ez az Itv. értelmében a gazdasági társaságnak az illetékkötelezettség keletkezésének […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.