Behajthatatlan követelés a társasági adó alapjánál
Kérdés
2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. február 4-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4457
[…] pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza. Ennek alapján a 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, kivéve ha elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető, és így csökkenthető vele az adóalap. Fontos kitétel azonban az adózás előtti eredményt csökkentő rendelkezésben, hogy a csökkentő tétel minden esetben legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összege lehet. Ennek alapján az erősíthető meg, hogy a követelés 100 százaléka öt adóév alatt akkor "térülhet meg", ha az adózó minden adóévben rendelkezik legalább a bekerülési érték 20 százalékának megfelelő nyilvántartott értékvesztéssel, és közben a követelés nem évül el, vagy nem válik olyanná, amely bíróság előtt nem érvényesíthető. Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. A példa szerinti esetben lehetséges megoldás alkalmazni a követelésre a Tao-tv. szerint behajthatatlan követelés alapján az adózás előtti eredménycsökkentést mindaddig, amíg a teljes követelés nem válik – például a felszámolási eljárás befejezése miatt – behajthatatlanná. Ez utóbbi bekövetkezésekor a korábban le nem vont összeg, azaz a még nyilvántartott értékvesztés egy összegben vehető figyelembe csökkentő tételként. A félreérthetőség elkerülése érdekében tehát a kimutatott követelésnek […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2010. február 4-én (214. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4457
[…] pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza. Ennek alapján a 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 százaléka behajthatatlan követelésnek minősül, kivéve ha elévült, vagy bíróság előtt nem érvényesíthető, és így csökkenthető vele az adóalap. Fontos kitétel azonban az adózás előtti eredményt csökkentő rendelkezésben, hogy a csökkentő tétel minden esetben legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összege lehet. Ennek alapján az erősíthető meg, hogy a követelés 100 százaléka öt adóév alatt akkor "térülhet meg", ha az adózó minden adóévben rendelkezik legalább a bekerülési érték 20 százalékának megfelelő nyilvántartott értékvesztéssel, és közben a követelés nem évül el, vagy nem válik olyanná, amely bíróság előtt nem érvényesíthető. Nyilvántartott értékvesztés: a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. A példa szerinti esetben lehetséges megoldás alkalmazni a követelésre a Tao-tv. szerint behajthatatlan követelés alapján az adózás előtti eredménycsökkentést mindaddig, amíg a teljes követelés nem válik – például a felszámolási eljárás befejezése miatt – behajthatatlanná. Ez utóbbi bekövetkezésekor a korábban le nem vont összeg, azaz a még nyilvántartott értékvesztés egy összegben vehető figyelembe csökkentő tételként. A félreérthetőség elkerülése érdekében tehát a kimutatott követelésnek […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
