Hulladék anyag felvásárlása
Kérdés
Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. április 19-én (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5415
[…] egyenesen, a felvásárlási ár áfát nem tartalmaz. Fordítottan csak akkor adózik, ha olyan adóalanytól történik a felvásárlás, ahol a hivatkozott feltételek teljesülnek, ezért számlakibocsátásra kötelezett, valamint akkor, ha a kérdező cég adóalany részére továbbértékesíti az általa felvásárolt hulladék anyagot. Az iskolák, óvodák, közintézmények – tevékenységük jellege alapján – általában mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség alól, az Áfa-tv. 165. §-a szerint, de nem mentesülnek a gazdasági események bizonylatolási kötelezettsége alól. Ezen kötelezettségüket viszont a legegyszerűbben számla kibocsátásával tudják teljesíteni (ettől még nem lesz fordított adózás). A kérdés szerinti vételi jegy számviteli, adózási szempontokból csak akkor tekinthető megfelelő bizonylatnak, ha a szigorú elszámolási kötelezettséggel járó bizonylat alapvetően a mennyiségi átvételt dokumentálja a vételár feltüntetésével, teljesértékűségéhez az is kell, hogy mind a cégnél, mind a magánszemélynél csatolják hozzá a kifizetés megtörténtét igazoló dokumentumot. A cég az ellenértéket kifizetheti a házipénztárból kiadási pénztárbizonylattal, de át is utalhatja a magánszemély folyószámlájára, ha így állapodtak meg. Iskolák, óvodák, közintézmények esetében az általuk kiállított szigorú számadási kötelezettség alá vont számla alapján az ellenérték kifizethető a házipénztárból is, de át is utalható a folyószámlájukra. Helyes, hogy írásban tájékoztatják a magánszemélyt a hulladék anyag felvásárlásával szerzett bevétele, jövedelme adózási szabályairól, és nyilatkoztatják, hogy azt megismerte. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózási szabályait az Szja-tv. 58. §-a tartalmazza. Az ingó vagyontárgy átruházásából (jelen esetben a műanyaghulladék eladásából) származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből (az eladási árból) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket. Ha a megszerzésre fordított összeg a törvény szerint nem állapítható meg, akkor az 58. § (5) bekezdése alapján a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintot el nem érő jövedelem esetén nincs adófizetési kötelezettség. Ahhoz viszont, hogy a magánszemélynek 200 ezer Ft jövedelme […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2012. április 19-én (264. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5415
[…] egyenesen, a felvásárlási ár áfát nem tartalmaz. Fordítottan csak akkor adózik, ha olyan adóalanytól történik a felvásárlás, ahol a hivatkozott feltételek teljesülnek, ezért számlakibocsátásra kötelezett, valamint akkor, ha a kérdező cég adóalany részére továbbértékesíti az általa felvásárolt hulladék anyagot. Az iskolák, óvodák, közintézmények – tevékenységük jellege alapján – általában mentesülnek a számlakibocsátási kötelezettség alól, az Áfa-tv. 165. §-a szerint, de nem mentesülnek a gazdasági események bizonylatolási kötelezettsége alól. Ezen kötelezettségüket viszont a legegyszerűbben számla kibocsátásával tudják teljesíteni (ettől még nem lesz fordított adózás). A kérdés szerinti vételi jegy számviteli, adózási szempontokból csak akkor tekinthető megfelelő bizonylatnak, ha a szigorú elszámolási kötelezettséggel járó bizonylat alapvetően a mennyiségi átvételt dokumentálja a vételár feltüntetésével, teljesértékűségéhez az is kell, hogy mind a cégnél, mind a magánszemélynél csatolják hozzá a kifizetés megtörténtét igazoló dokumentumot. A cég az ellenértéket kifizetheti a házipénztárból kiadási pénztárbizonylattal, de át is utalhatja a magánszemély folyószámlájára, ha így állapodtak meg. Iskolák, óvodák, közintézmények esetében az általuk kiállított szigorú számadási kötelezettség alá vont számla alapján az ellenérték kifizethető a házipénztárból is, de át is utalható a folyószámlájukra. Helyes, hogy írásban tájékoztatják a magánszemélyt a hulladék anyag felvásárlásával szerzett bevétele, jövedelme adózási szabályairól, és nyilatkoztatják, hogy azt megismerte. Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózási szabályait az Szja-tv. 58. §-a tartalmazza. Az ingó vagyontárgy átruházásából (jelen esetben a műanyaghulladék eladásából) származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből (az eladási árból) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket. Ha a megszerzésre fordított összeg a törvény szerint nem állapítható meg, akkor az 58. § (5) bekezdése alapján a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek. Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez azt jelenti, hogy 200 ezer forintot el nem érő jövedelem esetén nincs adófizetési kötelezettség. Ahhoz viszont, hogy a magánszemélynek 200 ezer Ft jövedelme […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
