Reklámadó (megrendelő, reklámügynökség)


Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20% mértékű reklámadót kell fizetni. Ezek szerint ez bruttó összeg? Partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni? Vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább. Ők lennének a törvény 1. §-a (2) bekezdésének 11. pontja szerinti reklámértékesítő ügynökségek? Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót? Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette azt?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. november 13-án (315. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6472

[…] nyilatkozattal. Nem partnerenként kell ezt vizsgálni, hanem a hónapban beérkező számlák közül azokat kell összesíteni, amelyekhez nincs nyilatkozat.A reklámhelyet bérbeadó nem reklámértékesítő ügynökség. Ilyennek az a személy minősül, amely (i) az Szt. szerint kapcsolt vállalkozása a médiaszolgáltatást nyújtónak, és (ii) a szolgáltatóval kötött szerződés alapján jogosult reklámszerződés közzétételére szerződést kötni. Például ha van egy sportszolgáltatást sugárzó tévécsatorna, és annak kapcsolt vállalkozása (és nem a csatorna) köt szerződést […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.