Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés
Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. november 10-én (355. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7132
[…] határozni a törzstőke és a törzsbetétek összegét, de azt a tagoknak nem kell megfizetniük a társaság részére, hanem a társaság eredményes működése során megtermelt nyereségből lehet megteremteni a fedezetét. (Az indokolás a garanciális szabályok kapcsán visszatartott nyereségről szól!)A Ptk. hivatkozott előírásának és a kapcsolódó indokolásának összeolvasásából, együttértelmezéséből az következik, hogy a tagok számára a felkínált lehetőség mindenképpen előnyökkel jár, különösen annak ismeretében, hogy a törzstőkét 3 millió forintra kell emelni. Mi is kérdeztük, hogyan kell elszámolni.A Ptk. – bár 2014. március 15-től hatályos – nem tartalmaz elszámolási szabályt. A számviteli törvény módosítására 2016 nyaráig várni kellett. A 2016. évi LXVI. törvény kiegészítette az Szt. 37. §-ának (2) bekezdését azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a még be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítéseként (a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére) a külön jogszabályban meghatározottak szerint átvezetett összeget.Korábbi válaszainkban is eljutottunk addig, hogy a fentiek szerinti nyereség csak az adózott eredmény lehet, és az eredményfelosztás során csökkenti a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összeget.A számviteli előírások szerint a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke (törzstőke) a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelyet a bejegyzés napjával a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben könyvelünk: T 355 – K 411. A tagok által teljesített befizetéseket, egyéb eszközátadásokat a 355. számlával szemben számoljuk el a tényleges teljesítéskor: T 11-16, 21-22, 384 – K 355. Így a 355. számla egyenlege tagonként mutatja a tagok által még teljesített, nem rendezett törzsbetétek összegeit.A Ptk. 3:185. §-a tartalmazza az osztalékfizetés feltételeit. A tagok akkor jogosultak osztalékra a Ptk. 3:162. §-a alapján, ha pénzbeli hozzájárulásukat már teljesítették. (Előfordulhat több tag esetében, hogy az egyik tag már teljesített, a másik tag még nem.) Az indokolásban foglaltaknak való megfelelés (az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség) érdekében a taggyűlésnek az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoznia kell, bár a tagok mindegyike még nem teljesítette pénzbeli vagyoni hozzájárulását.Az osztalékfizetésről hozott határozatban tagonként kell megállapítani az osztalék összegét. Mivel a 2016. évi beszámoló elfogadásakor az osztalékfizetésről hozott döntést az eredménytartalékkal szemben kell kötelezettségként előírni, a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás fedezeteként megszavazott "osztalékot" is az eredménytartalékkal szemben kell a tagok befizetéseként elszámolni (T 413 – K 355).A törzstőke emelésével kapcsolatosan vegyünk egy példát!– a társasági szerződést 2016. október 8-án módosították,– a taggyűlési határozat a törzstőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő felemeléséről rendelkezik, 2,5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulással;– a tagok a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt (név szerint) a következő pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat teljesítik, összesen 100 ezer forint összegben;– a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulást 2018. március 31-e után, részletekben teljesítik, és élnek a Ptk. 3:162. §-ában biztosított lehetőséggel.Mit jelent mindez a számviteli elszámolások során?A törzstőkeemelés cégbírósági bejegyzésének időpontjával könyvelendő– a törzstőkeemelés összege, 2500 E Ft: T 355 – K 411;– a tagok által már befizetett összeg a befizetéskor, 100 E Ft: T 384 – K 355;– a 2017. évi eredmény elszámolásakor (2018 májusában) a társaság a Ptk. és az Szt. előírásai alapján tudna osztalékot fizetni (de – az adott esetben – a sajátos tőkeemelés miatt nem fizethet), ezért a társaság "törleszti" a tagok pénzbeli vagyoni hozzájárulását, amely "törlesztés" a következők szerint történhet:= a taggyűlés a tagok által még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljes vagy részbeni összegében, az osztalékfizetés szabályainak megtartásával "döntsön az osztalékfizetésről" úgy, hogy ténylegesen a tagok részére nem fizet osztalékot, és az osztalék összegével csökkentse a jegyzett, de még […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*