277 talált cikk a törzstőke kifejezésre

Kérdés: Egyszemélyes kft. egyszerűsített végelszámolással megszünteti a céget. 2025. évi saját tőke összege 1477 E Ft (2024. évben a törzstőke fölött volt a saját tőke) a jegyzett tőke összege alatt van. A saját tőke rendezése nélkül elindítható az egyszerűsített végelszámolás? Amennyiben nem, melyik törvényben találom a tiltást?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: Adott „A” és „B” társaság. Az „A” társaság ázsiós tőkeemelést hajt végre a „B” társaságnál. A „B” társaság sajáttőke-szerkezete a tőkeemelés előtt 3000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék. A tőkeemelést követően a saját tőke szerkezete: 4000 E Ft törzstőke, 2000 E Ft eredménytartalék, 4000 E Ft tőketartalék. Korábban az „A” társaság nem volt tagja a „B” társaságnak. A „B” társaság nyereségesen működik, a saját tőkéje veszteség folytán nem csökkent. Az „A” társaság könyveiben a befektetett pénzügyi eszközök között a befektetés 5000 E Ft értéken szerepel. Indokolt-e az értékvesztés elszámolása az „A” társaságnál? A jelenlegi részesedés a jegyzett tőkében 25%. A tőkeemelést követően az „A” társaság részesedése a saját tőkéből 2500 E Ft.

Kérdés: Egy 3 millió Ft törzstőkével rendelkező kft. 2025 tavaszán jóváhagyott 5 millió forint osztalékot a 2024. évi beszámoló elfogadásakor. A saját tőke 3 millió forint felett maradt az eredménytartalékból történő átvezetés és a tulajdonosok felé történő kötelezettség előírása után. A jóváhagyott osztalékot nem fizették ki 2025-ben. A 2025. évi adózott eredmény veszteséget mutat, amellyel 2026-ban a saját tőke lecsökken 3 millió forint alá. 2026-ban kifizethető-e a 2025 tavaszán jóváhagyott osztalék?

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat 100%-ban saját tulajdonú kft.-je jegyzett tőkéjének összegét úgy emelte, hogy a törzstőkeemeléssel egy időben vagyoni hozzájárulásként (ázsió) a tőketartalékot is megemelte. Az ázsió (vagyoni hozzájárulás) nem az előző évek veszteségének rendezését szolgálja, a névérték feletti összeg csupán egyéb vagyoni hozzájárulás. Alapító okiratba kell-e foglalni az ázsiós tőkeemelés tényét, összegét? A cégbejegyzési kérelemben hol kell ezt feltüntetni?

Kérdés: A kft.-nek 2 tagja volt, anya és fia, 1800 ezer-1800 ezer forint vagyoni hozzájárulással. Az anya április hónapban elhunyt. Az ügyvéd május hónapban a halotti anyakönyvi kivonat alapján töröltette az anyát a tagok közül, és tagként beléptette a fiú feleségét 1800 ezer forint vagyoni betéttel. A július hónapban kelt hagyatékátadó végzés szerint az anya örököse a fiú, a végzés szerint megnyílt azon jogosultsága, hogy a társaság tagjaival való megegyezés alapján a társaságba tagként belépjen, vagy ilyen megegyezés hiányában vele a társaság, a társaságtól megváló taggal elszámoljon. A fenti esetben már egyébként is tagja a társaságnak az örökös, ebben az esetben az elhunyt vagyoni hozzájárulásának összegével növekszik a fiú vagyoni hozzájárulása? Az ügyvéd szerint kiveheti az örökös a vagyoni hozzájárulásának összegét, de mi lesz a saját tőke többi elemével (eredménytartalék)?

Kérdés:

A kft. elhunyt tagjának örökrészével kapcsolatban kérdezem: amikor megállapítom a megszűnő törzsbetétre jutó vagyon értékét (amely a vagyoni hozzájáruláson felül tartalmazza az eredménytartalék és tőketartalék összegét is), és előírom az örökössel szembeni kötelezettségként, van-e egyenes ági öröklés esetén szja- és szochokötelezettség?

Kérdés: Magyar közhasznú nonprofit feladatokat ellátó kft. alaptőke-emelését a 100%-ban tulajdonos magyarországi zrt. vagyoni értékű jog apportba adásával kívánja teljesíteni. A vagyonszerző társaságnál szükséges-e könyvvizsgálónak közreműködnie a kapott apport értékének megállapításában, illetve szükséges-e közbenső mérleg készítése? A kapott apport után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, a társaság az általános szabályok szerint adózik? A társaság a kapott apport értékesítését a tárgyévben tervezi. Az értékesítésnek milyen eredmény- és adóhatása lehet?

Kérdés: A kft. tulajdonosa értékesíti üzletrészét. Az évek alatt sok millióra nőtt értékénél csak a bevitt törzstőke részét számolhatja el költségként? Milyen költségelszámolási lehetőségei lehetnek még?