Jogdíj vagy felhasználási díj


Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. szeptember 7-én (371. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7392

[…] értéke, nincs mit az immateriális javak között vagyoni értékű jog értékeként állományba venni.A kérdés szerint a felhasználási díjat lényegében a tárgyév forgalmazási bevétele arányában határozzák meg. Az összemérés számviteli alapelv követelménye alapján tárgyévi költségként kell elszámolni a kapcsolódóan fizetendő összegeket (így a felhasználási díjat) is. Tekintettel arra, hogy a felhasználási díjat a mérlegkészítés időpontját megelőzően (a mérlegzárás előtt) megállapítják, azt az előállítóval szembeni kötelezettségként kell a tárgyév költségei között elszámolni. (Az előállítónak tárgyévi bevételként kell számláznia, akkor is, ha a számlázás a mérlegfordulónap után történik!) A tárgyévre történő elszámolást mind az előállítónál, mind a forgalmazónál a számviteli alapelvek (az összemérés mellett a teljesség elve is) indokolják. Az időbeli elhatárolás szóba sem jöhet.Mivel a […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.