Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan
Kérdés
Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. október 26-án (374. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7436
[…] közvetítésének lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. Ez utóbbi csak akkor valósul meg, ha a számlákon az egyes szolgáltatások beazonosíthatók, és a közvetítés tényét a megfelelő tételeknél a számla kifejezetten rögzíti. Az nem kizáró ok a nettó árbevétel csökkentése kapcsán, ha a közvetített szolgáltatásokat a számla elválaszthatatlan részét képező számlamelléklet részletezi (sorolja fel), a számla pedig csak az összes közvetített szolgáltatás együttes értékét tartalmazza.A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a vevővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) számára. Jelen esetben tehát feltétel, hogy a társaság a saját nevében vállalja a takarítás, karbantartás, őrzési-biztonsági feladatok elvégzését. Ez azt is jelenti például, hogy e szolgáltatások minőségért saját maga felel a bérlők felé. Ha ez a hárompólusú szerződéses rendszer teljesül, vizsgálandó a közvetített szolgáltatás további alapvető eleme a változatlan formában történő továbbértékesítés.Ennek kapcsán hangsúlyos kérdés, hogy értelmezhető-e egyáltalán a bérlő számára ki nem bérelt (közös) területek takarítása, világítása, őrzése, mint változatlan formában továbbadott (közvetített) szolgáltatás, tekintve, hogy e szolgáltatásokat valamennyi bérlő és a bérbeadó egyaránt egyforma mértékben használja, sőt e szolgáltatásokat a bérbeadó akkor is igénybe veszi, ha egyáltalán nem ad bérbe területet. Valójában ezek a tételek a bérbeadó által igénybe vett szolgáltatások akkor is, ha azok költségeit a bérlőkre terheli. E szolgáltatások költségei tartalmukat tekintve a bérleti díjban térülnek meg, ugyanúgy a díj elemei, mint a bérbe adott helyiség használatának a joga. Ezt nem befolyásolja az sem, ha a felek a bérleti szerződésben megállapított díjat több összetevőből építik fel.Más példával megvilágítva, ha egy szálloda külön számlázná vendégeinek a szoba használatának díját és a szobához vezető folyosó takarításának, világításának díját, az nem változatna azon, hogy ezen részdíjak végösszege lenne a szállásdíj, melyet a vendégnek a szállodai tartózkodásért kell fizetnie. Nem vonatkoztathatunk tehát el attól, hogy a felek között az ingatlan egy körülhatárolt részének bérbeadására jött létre szerződés (ez a felek közötti ügylet jogi és gazdasági tartalma), s nem arról szól a bérleti szerződés, hogy a bérlő a bérbeadótól a teljes ingatlan fenntartását, üzemeltetését rendeli meg, utóbbiak a bérleti jogviszonytól függetlenek.Az előzőekben leírtakhoz szorosan kötődik, mégis önálló feltétele a közvetített szolgáltatások értéke elszámolásának, hogy a változatlan formában történő közvetítés ténye a számlából is kitűnjön. A normaszövegben a "változatlan formában történő továbbértékesített" kifejezés után zárójelben szereplő "továbbszámlázott" kiegészítésből ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a bejövő és a kimenő számlán azonos tartalmú szolgáltatásnak kell szerepelnie. A leírt esetben azonban a "üzemeltetési költség" kifejezés alapján nem azonosíthatók be az említett vásárolt szolgáltatások.A […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. október 26-án (374. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7436
[…] közvetítésének lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható. Ez utóbbi csak akkor valósul meg, ha a számlákon az egyes szolgáltatások beazonosíthatók, és a közvetítés tényét a megfelelő tételeknél a számla kifejezetten rögzíti. Az nem kizáró ok a nettó árbevétel csökkentése kapcsán, ha a közvetített szolgáltatásokat a számla elválaszthatatlan részét képező számlamelléklet részletezi (sorolja fel), a számla pedig csak az összes közvetített szolgáltatás együttes értékét tartalmazza.A közvetített szolgáltatások fogalmi eleme, hogy az adóalany saját nevében vásárolja meg a szolgáltatást, melyet aztán a vevővel kötött írásbeli szerződés alapján szintén saját nevében nyújtja (közvetíti) számára. Jelen esetben tehát feltétel, hogy a társaság a saját nevében vállalja a takarítás, karbantartás, őrzési-biztonsági feladatok elvégzését. Ez azt is jelenti például, hogy e szolgáltatások minőségért saját maga felel a bérlők felé. Ha ez a hárompólusú szerződéses rendszer teljesül, vizsgálandó a közvetített szolgáltatás további alapvető eleme a változatlan formában történő továbbértékesítés.Ennek kapcsán hangsúlyos kérdés, hogy értelmezhető-e egyáltalán a bérlő számára ki nem bérelt (közös) területek takarítása, világítása, őrzése, mint változatlan formában továbbadott (közvetített) szolgáltatás, tekintve, hogy e szolgáltatásokat valamennyi bérlő és a bérbeadó egyaránt egyforma mértékben használja, sőt e szolgáltatásokat a bérbeadó akkor is igénybe veszi, ha egyáltalán nem ad bérbe területet. Valójában ezek a tételek a bérbeadó által igénybe vett szolgáltatások akkor is, ha azok költségeit a bérlőkre terheli. E szolgáltatások költségei tartalmukat tekintve a bérleti díjban térülnek meg, ugyanúgy a díj elemei, mint a bérbe adott helyiség használatának a joga. Ezt nem befolyásolja az sem, ha a felek a bérleti szerződésben megállapított díjat több összetevőből építik fel.Más példával megvilágítva, ha egy szálloda külön számlázná vendégeinek a szoba használatának díját és a szobához vezető folyosó takarításának, világításának díját, az nem változatna azon, hogy ezen részdíjak végösszege lenne a szállásdíj, melyet a vendégnek a szállodai tartózkodásért kell fizetnie. Nem vonatkoztathatunk tehát el attól, hogy a felek között az ingatlan egy körülhatárolt részének bérbeadására jött létre szerződés (ez a felek közötti ügylet jogi és gazdasági tartalma), s nem arról szól a bérleti szerződés, hogy a bérlő a bérbeadótól a teljes ingatlan fenntartását, üzemeltetését rendeli meg, utóbbiak a bérleti jogviszonytól függetlenek.Az előzőekben leírtakhoz szorosan kötődik, mégis önálló feltétele a közvetített szolgáltatások értéke elszámolásának, hogy a változatlan formában történő közvetítés ténye a számlából is kitűnjön. A normaszövegben a "változatlan formában történő továbbértékesített" kifejezés után zárójelben szereplő "továbbszámlázott" kiegészítésből ugyanis az a következtetés vonható le, hogy a bejövő és a kimenő számlán azonos tartalmú szolgáltatásnak kell szerepelnie. A leírt esetben azonban a "üzemeltetési költség" kifejezés alapján nem azonosíthatók be az említett vásárolt szolgáltatások.A […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
