Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. november 30-án (376. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7472

[…] tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította, vagy azt visszavonták, vagy a bíróság megállapította a szerződés érvénytelenségét.A fentiek alapján a Htv. vonatkozásában nemcsak azt a személyt kell az építmény tulajdonosának, s így adóalanynak tekinteni, akit/amelyet az ingatlan-nyilvántartás tulajdonosként nevesít, hanem azt a személyt/szervezetet is, akinek szerzését az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés alapján az ingatlanügyi hatóság széljegyezte. Ez utóbbi esetben a széljegyjogosult adóalanyisága a széljegyre vétel évét követő év első napján keletkezik, a fentebb említett kivételekkel.2014. március 15-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, melynek LIX. Fejezete a pénzügyilízing-szerződést, míg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. § – 2014. július 1-jétől hatályos – (1) bekezdése az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények körében a pénzügyilízingbe-adást szabályozza.Tekintve, hogy az ingatlanügyi hatóság pénzügyilízing-szerződés esetén az ingatlan-nyilvántartásban mindösszesen a pénzügyilízingbe-adás tényét [Inytv. 17. § (1) bekezdés 30. pont], és ennek kapcsán a lízingbe vevő személyét rögzíti (lízingszerződés esetén nincs az Inytv. 48. §-a szerinti széljegyre vétel), így a lízingbe vevő nem felel meg a Htv. 52. §-a 7. pont második mondatában szabályozott tulajdonos fogalmának, ennek következtében az építményadó alanyának sem tekinthető. A lízingbe vevő tulajdonszerzése csak az utolsó lízingdíjrészlet kiegyenlítését követően, a lízingbe adó erre vonatkozó nyilatkozatának kiadását követően, […]