Szoftverfejlesztés miatti átsorolás
Kérdés
A szoftverfejlesztéssel foglalkozó társaság 2013-ban létrehozott egy szoftvert, amelyet a filmgyártásnál lehet használni. A szoftver használatát díjfizetés ellenében megosztotta a szoftvert használni szándékozókkal. A megosztást egyfajta bérletként értelmezhetjük, a bérbevevő a használat jogán túlmenően más jogot nem kap. A szoftver nem hozta azt az árbevételt, amelyet elvártak tőle. 2016-ban elkezdtek vevőt keresni. A vevőjelölt a vételi szándékát erős szoftverfejlesztési feltételekhez kötötte. A szoftverfejlesztés valamennyi felmerült költségét a vevőjelölt óradíjalapon megtérítette. A társaság a szoftverfejlesztés ideje alatt is bérbe adta a szoftvert. A társaság a szoftverfejlesztés során olyan módosításokat, kiegészítő fejlesztéseket végzett, amelynek elsődleges célja a vevő igényeihez történő alakítása volt. A szoftvert 2017-ben a vevőjelölt felé értékesítik. A szoftver eszközének értékesítését a befektetett eszköz értékesítéseként, vagy mint készletként történő értékesítést kell elszámolni? Hogyan kell a társaság befektetett eszközeként nyilvántartásba vett szoftverén a vevő igényeinek megfelelő fejlesztést számvitelileg kezelni? Milyen tényezőket, ismérveket kell figyelembe venni a társaság eszközének értékesítése és annak befektetett eszköz és forgóeszköz közötti átsorolása meghatározásával kapcsolatban? (Az Szt.-ben nincs részletes felsorolás.) A tárgyieszköz-értékesítés nem jelent automatikus átsorolást? Milyen ismérvekkel lehet a társaság esetében eldönteni az Szt. 23. §-a (4)–(5) bekezdésében rögzítettek elvégzésének szükségességét vagy szükségtelenségét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 11-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7503
[…] szoftveren a vevő igényeinek megfelelő fejlesztés valamennyi költségét – a kérdés szerint – a vevőjelölt megtérítette. Ennek összegét a vevőjelölt felé a társaságnak számláznia kellett, és a számlázott – áfa nélküli – összeget árbevételként kellett elszámolnia, a felmerült költségeknek a költségnemszámadásban szerepelnie kell. A számviteli alapelvekkel ellentétes lenne a költségek kétszeres számbavétele. Ezért a szoftveren a vevő igényeinek megfelelő fejlesztés költségeivel – bár azok a szoftver piaci értékét növelték – nem szabad az immateriális javak között kimutatott szoftver értékét növelni.Az Szt. előírásai jellemzően nem tudják figyelembe venni a vállalati tevékenységek eltéréseiből adódó sajátosságokat. Ezért – ha indokolt – a sajátosságokhoz igazodó belső szabályokat a társaságnak kell rögzítenie a számviteli politikájában.Az Szt. arra utal, hogy az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni azzal, hogy a befektetett eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A 2013-ban létrehozott és 2017-ben értékesítésre kerülő szoftver bőven igazolta a törvényi követelmény teljesülését, tehát a szoftver jogosan szerepel az immateriális javak között.Az Szt. meghatározta azt is, hogy az állományba vételkor megállapított besorolást mikor kell megváltoztatni [Szt. 23. §-ának (5) bekezdése]. Akkor, amikor a befektetett eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja. A törvény utal arra is, hogy ezt a besorolásváltoztatást mikor kell végrehajtani, legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan. Ebből az előírásból még rosszindulatúan sem olvasható ki az, hogy az eszköz (az adott esetben a szoftver) értékesítése előtt (hiszen azt az értékesítésig rendeltetésszerűen használta a társaság).A befektetett eszközöknek a vásárolt készletek közé […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 11-én (378. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7503
[…] szoftveren a vevő igényeinek megfelelő fejlesztés valamennyi költségét – a kérdés szerint – a vevőjelölt megtérítette. Ennek összegét a vevőjelölt felé a társaságnak számláznia kellett, és a számlázott – áfa nélküli – összeget árbevételként kellett elszámolnia, a felmerült költségeknek a költségnemszámadásban szerepelnie kell. A számviteli alapelvekkel ellentétes lenne a költségek kétszeres számbavétele. Ezért a szoftveren a vevő igényeinek megfelelő fejlesztés költségeivel – bár azok a szoftver piaci értékét növelték – nem szabad az immateriális javak között kimutatott szoftver értékét növelni.Az Szt. előírásai jellemzően nem tudják figyelembe venni a vállalati tevékenységek eltéréseiből adódó sajátosságokat. Ezért – ha indokolt – a sajátosságokhoz igazodó belső szabályokat a társaságnak kell rögzítenie a számviteli politikájában.Az Szt. arra utal, hogy az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni azzal, hogy a befektetett eszköznek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A 2013-ban létrehozott és 2017-ben értékesítésre kerülő szoftver bőven igazolta a törvényi követelmény teljesülését, tehát a szoftver jogosan szerepel az immateriális javak között.Az Szt. meghatározta azt is, hogy az állományba vételkor megállapított besorolást mikor kell megváltoztatni [Szt. 23. §-ának (5) bekezdése]. Akkor, amikor a befektetett eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja. A törvény utal arra is, hogy ezt a besorolásváltoztatást mikor kell végrehajtani, legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan. Ebből az előírásból még rosszindulatúan sem olvasható ki az, hogy az eszköz (az adott esetben a szoftver) értékesítése előtt (hiszen azt az értékesítésig rendeltetésszerűen használta a társaság).A befektetett eszközöknek a vásárolt készletek közé […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
