Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. január 10-én (398. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7811

[…] leértékelése nem igazán tartozik az átértékelés keretébe, mivel azt jellemzően a számviteli előírások szerint a normál működés során kötelező végrehajtani.Mit jelent a vagyonátértékelés?– Az eszközök vonatkozásában azt, hogy az eszközöket (ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat is) piaci értékükön kell szerepeltetni a vagyonleltárban, a vagyonmérlegben, függetlenül attól, hogy azok értékkel szerepelnek a könyvviteli nyilvántartásokban: vagy már nincs kimutatott értékük, mert nullára leírtak, vagy mert értékük a használatbavételkor egy összegben költségként elszámolásra került, vagy a könyvviteli nyilvántartásokban egyáltalán nem szerepeltek;– a kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat, a passzív időbeli elhatárolásokat is) az elfogadott, illetve a várható összegben kell kimutatni;– az átértékelésből adódó különbözet összevont összegét – a számviteli előírások figyelembevétele mellett – a tőketartalék változásaként kell megjeleníteni.(Amennyiben az átértékelési különbözet negatív előjelű lenne, annak összegével a meglévő tőketartalék összegét kell csökkenteni. Ha a negatív előjelű átértékelési különbözet meghaladja a meglévő tőketartalék összegét, a tőketartalékot meghaladó részével az eredménytartalékot kell csökkenteni!)Hogyan történjen a piaci érték meghatározása?A piaci érték meghatározásának módszerét az átalakuló társaság számviteli politikájának (értékelési szabályzatának) is tartalmaznia kell, mivel a készletek, a követelések, a részesedések, az értékpapírok értékvesztésének, illetve az immateriális javak, a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének megállapítása során (illetve az értékhelyesbítés lehetősége alkalmazásakor) szükség van a piaci érték meghatározására.Tekintettel azonban arra, hogy átalakuláskor a vagyonátértékelés jellemzően felértékelést jelent, a felértékeléshez szükséges piaci érték meghatározásánál az – a nem kötelező, csak a befektetett eszközöknél alkalmazható – értékhelyesbítést alátámasztó módszerekre van szükség. Többféle módszer lehetséges. Ezek közül kettőre utalunk röviden:– költségalapú módszer;– piaci módszer.Költségalapú módszer esetén az eszköz piaci értékét a bekerülési, pótlási vagy újra-előállítási költségekből kiindulva lehet meghatározni. Ezt a módszert a viszonylag új tárgyi eszközök és készletek esetében indokolt alkalmazni. Tárgyi eszközök esetében az így megállapított értéket csökkenteni kell a fizikai elhasználódás miatti és az avulásból származó értékcsökkenés összegével.Piaci módszer esetében azt kell vizsgálni, hogy a közelmúltban a piacon eladott hasonló eszközök független felek között milyen értéken cseréltek gazdát. Az így megismert értéket azonban korrigálni kell az adott társaság esetében az értéket befolyásoló eltérő körülmények miatt (ingatlannál például az ingatlan fekvése, közművel való ellátottsága, mérete, felszereltsége stb. miatt). A korrekciók szubjektivitása miatt ezen értékelési módszer soha nem lehet tökéletes, mivel jellemzően nincs két azonos feltételekkel rendelkező eszköz. Közelítő értéke miatt gyakran alkalmazzák az ingatlanok átértékelésénél, az ingatlanok becsült értékének a meghatározása során.A számviteli törvény nem ad arra lehetőséget, hogy az átalakuló társaság vagyonának értékét az üzleti értékelés módszerével határozzák meg, és így ezzel a módszerrel meghatározott társasági vagyoni érték és a kötelezettségek együttes összege, valamint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege közötti különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként, illetve negatív üzleti vagy cégértékként nem lehet kimutatni.Az egyes eszközcsoportoknál a lehetséges értékelési módszerek a költségalapú, illetve a piaci módszer mellett, esetleg helyett a következők lehetnek:– immateriális javaknál (vagyoni értékű jogoknál, szellemi termékeknél) a használatukból elérhető hozam alapján a bevételekben várhatóan megtérülő összegben;– ingatlanoknál indokolt figyelembe venni az aktuális gazdaságpolitikai helyzetet, a kereslet-kínálat viszonyát, a helyi fejlesztési elképzeléseket, a hatósági előírásokat, az ingatlan állapotát (felújítás, jelentősebb költségkihatású karbantartás előtt vagy után), hasznosíthatóságának […]