Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei
Kérdés
6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. április 18-án (404. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7905
[…] részközgyűlés hatáskörére és eljárására ... vonatkozó részletes szabályokat.A kérdés szerinti társasház esetében – véleményünk szerint – helyesen határozták meg a társasház szervezeti egységeiként – a feltételezhetően különálló – 6 épületet, és ruházták fel azokat önálló döntési jogkörrel, amely mellett gazdálkodnak (meghatározzák bevételeiket, a tulajdonosok által fizetendő közös költséget és annak a felhasználását is, leegyszerűsítetten), amely alapján elkészítik a szervezeti egység beszámolóját, a beszámoló adatai felhasználásával a következő évi költségvetést, és a költségvetés alapján meghatározzák a tulajdonosok által fizetendő közös költséget stb. A törvényi előírások figyelembevételével összeállított – csak a társasházon belül használható – beszámolót és költségvetést a szervezeti egység (az épület) tulajdonosai által alkotott részközgyűlésnek kell elfogadnia és jóváhagynia.Ha a szervezeti egységhez tartozó tulajdonosok a közös költségen belül vagy attól függetlenül a közös üzemeltetési és felújítási alapba is teljesítenek befizetést, akkor azt a szervezeti egységnek a bevételei csökkentésével kell a megfelelő – a társasház szintjén vezetett – alapba átadnia.Bár a társasházakról szóló törvény a részközgyűlés hatásköréről, feladatairól, a részközgyűlés tartásáról, határozatképességéről külön nem rendelkezik, értelemszerűen a közgyűlésre vonatkozó előírások alapján kell azokat az SZMSZ-ben megfogalmazni, és annak figyelembevételével a közgyűlés hatáskörét és feladatait is meghatározni, kizárva a dupla szabályozást.Nyilvánvaló, hogy a közgyűlésen azokban a kérdésekben már nem kell dönteni, amelyekben a részközgyűlés az SZMSZ-ben meghatározottak szerint döntött. Ebből következően a közgyűlésnek (a kérdés szerinti nagyközgyűlésnek) csak arról kell döntenie, ami az SZMSZ szerint a hatáskörébe tartozik, a részközgyűlések által elfogadott döntéseket tudomásul kell vennie.A számviteli előírások szerinti beszámolót – az előbbiek figyelembevétele mellett – a közgyűlésnek kell elfogadnia, jóváhagynia,- és természetesen a társasházszintű költségvetést is. Ez utóbbit azzal, hogy a szervezeti egységek által elkészített költségvetések kerülnek összesítésre, de külön kell a közgyűlésnek elfogadnia az üzemeltetési és felújítási alapba fizetendő, tulajdonosonkénti (esetleg tulajdonoscsoportonkénti) összeget, a társasházi beszámolóban az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségeket is.A fentiek figyelembevétele mellett a kérdésekre a válaszok:A (nagy)közgyűlés természetesen nem nullázhatja le az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört. A részközgyűlés az adott szervezeti egység (épület) vonatkozásában – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – végleges döntést hoz, amelyet a közgyűlés nem változtathat meg. Nincsen olyan jogszabályi követelmény, hogy a társasház tulajdonosainak például a társasházi egységes költségvetés alapján egységes közös költségbefizetést kell teljesítenie. Az igazságügyi könyvszakértőnek abban igaza van, hogy a társasháznak […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. április 18-án (404. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7905
[…] részközgyűlés hatáskörére és eljárására ... vonatkozó részletes szabályokat.A kérdés szerinti társasház esetében – véleményünk szerint – helyesen határozták meg a társasház szervezeti egységeiként – a feltételezhetően különálló – 6 épületet, és ruházták fel azokat önálló döntési jogkörrel, amely mellett gazdálkodnak (meghatározzák bevételeiket, a tulajdonosok által fizetendő közös költséget és annak a felhasználását is, leegyszerűsítetten), amely alapján elkészítik a szervezeti egység beszámolóját, a beszámoló adatai felhasználásával a következő évi költségvetést, és a költségvetés alapján meghatározzák a tulajdonosok által fizetendő közös költséget stb. A törvényi előírások figyelembevételével összeállított – csak a társasházon belül használható – beszámolót és költségvetést a szervezeti egység (az épület) tulajdonosai által alkotott részközgyűlésnek kell elfogadnia és jóváhagynia.Ha a szervezeti egységhez tartozó tulajdonosok a közös költségen belül vagy attól függetlenül a közös üzemeltetési és felújítási alapba is teljesítenek befizetést, akkor azt a szervezeti egységnek a bevételei csökkentésével kell a megfelelő – a társasház szintjén vezetett – alapba átadnia.Bár a társasházakról szóló törvény a részközgyűlés hatásköréről, feladatairól, a részközgyűlés tartásáról, határozatképességéről külön nem rendelkezik, értelemszerűen a közgyűlésre vonatkozó előírások alapján kell azokat az SZMSZ-ben megfogalmazni, és annak figyelembevételével a közgyűlés hatáskörét és feladatait is meghatározni, kizárva a dupla szabályozást.Nyilvánvaló, hogy a közgyűlésen azokban a kérdésekben már nem kell dönteni, amelyekben a részközgyűlés az SZMSZ-ben meghatározottak szerint döntött. Ebből következően a közgyűlésnek (a kérdés szerinti nagyközgyűlésnek) csak arról kell döntenie, ami az SZMSZ szerint a hatáskörébe tartozik, a részközgyűlések által elfogadott döntéseket tudomásul kell vennie.A számviteli előírások szerinti beszámolót – az előbbiek figyelembevétele mellett – a közgyűlésnek kell elfogadnia, jóváhagynia,- és természetesen a társasházszintű költségvetést is. Ez utóbbit azzal, hogy a szervezeti egységek által elkészített költségvetések kerülnek összesítésre, de külön kell a közgyűlésnek elfogadnia az üzemeltetési és felújítási alapba fizetendő, tulajdonosonkénti (esetleg tulajdonoscsoportonkénti) összeget, a társasházi beszámolóban az ezekkel kapcsolatosan felmerült költségeket is.A fentiek figyelembevétele mellett a kérdésekre a válaszok:A (nagy)közgyűlés természetesen nem nullázhatja le az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört. A részközgyűlés az adott szervezeti egység (épület) vonatkozásában – az SZMSZ-ben meghatározottak szerint – végleges döntést hoz, amelyet a közgyűlés nem változtathat meg. Nincsen olyan jogszabályi követelmény, hogy a társasház tulajdonosainak például a társasházi egységes költségvetés alapján egységes közös költségbefizetést kell teljesítenie. Az igazságügyi könyvszakértőnek abban igaza van, hogy a társasháznak […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
