Közvetített szolgáltatás?
Kérdés
Adott egy vállalkozás (az adózó), aki vezetékes műsorjelelosztás (kábeltévé, rádió) szolgáltatást nyújt egy településen. Ehhez szerződik különböző médiaszolgáltatókkal televíziós csatornák továbbértékesítésére, műsorterjesztésre (bejövő számlák: részletezik az egyes beszerzett csatornákat, 815. főkönyvi számlán elszámolva). Az adózó ezekből a beszerzett csatornákból kialakít kétféle programcsomagot, egy alap- és egy közszolgálati csomagot. Az előfizetők részére kiállított számlán csak a választott csomag megnevezése szerepel (pl. kábeltévé-alapcsomag) és az ennek megfelelő havi díj, továbbá hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Kérdésem arra irányul, hogy az iparűzési adó alapja csökkenthető-e a közvetített szolgáltatások értékével a fentiekben leírtak szerinti esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. június 20-án (407. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7961
[…] következik, hogy a vásárolt szolgáltatás bejövő számlán szereplő megnevezése és az eladott szolgáltatás kimenő számlán lévő megnevezése azonos.A konkrét esetben a műsorjelelosztó a beszerzett szolgáltatásokból, azaz a különféle tartalomszolgáltatók (televíziós csatornák) műsorainak terjesztésére vonatkozó jogosultságokból két saját, önálló szolgáltatást hozott létre (az egyes műsorcsatornákat alapcsomagba, másokat pedig a közszolgálati csomagba sorolta). A szolgáltatást igénybe vevők tehát nem külön-külön rendelték meg az egyes műsorcsatornákhoz való hozzáférés lehetőségét (ez sem lenne kizárt), hanem a szolgáltató döntése szerinti összeállítású programcsomag megnézésének lehetőségét vásárolták meg, másra nem is volt módjuk. A vevő tehát olyan csatornák megnézésének jogához is hozzájutott, amelyeket egyébként nem igényelt volna, azonban a szerződés szerint csak a programcsomagok között választhatott. Továbbá, a megrendelővel kötött szerződésből valószínűleg nem az egyes műsorok továbbfelhasználási jogának értékesítése történik meg (elvileg akár ez is lehetséges lenne, például egy másik műsorszóró számára történő értékesítés esetén), hanem azokból mindössze a megrendelő programcsomaghoz való hozzáférés-biztosítási lehetősége következik. A műsorjel-szolgáltató tehát nem a műsorszórás (műsorok továbbadásának) általa megvásárolt jogát, hanem – attól szűkebb terjedelmű jogosultság – a műsorok megnézésének jogát adta tovább (a felhasználók feltételezhetően nem jogosultak arra, hogy az egyes műsorokhoz való hozzáférést elektronikus hírközlő rendszeren keresztül mások számára értékesítsék).Mindezen okoknál fogva a beszerzett szolgáltatás és az eladott szolgáltatás tartalma nem azonos, a konkrét esetben nem történik meg a beszerzett szolgáltatás változatlan formában való közvetítése.Ami a kérdésben […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. június 20-án (407. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7961
[…] következik, hogy a vásárolt szolgáltatás bejövő számlán szereplő megnevezése és az eladott szolgáltatás kimenő számlán lévő megnevezése azonos.A konkrét esetben a műsorjelelosztó a beszerzett szolgáltatásokból, azaz a különféle tartalomszolgáltatók (televíziós csatornák) műsorainak terjesztésére vonatkozó jogosultságokból két saját, önálló szolgáltatást hozott létre (az egyes műsorcsatornákat alapcsomagba, másokat pedig a közszolgálati csomagba sorolta). A szolgáltatást igénybe vevők tehát nem külön-külön rendelték meg az egyes műsorcsatornákhoz való hozzáférés lehetőségét (ez sem lenne kizárt), hanem a szolgáltató döntése szerinti összeállítású programcsomag megnézésének lehetőségét vásárolták meg, másra nem is volt módjuk. A vevő tehát olyan csatornák megnézésének jogához is hozzájutott, amelyeket egyébként nem igényelt volna, azonban a szerződés szerint csak a programcsomagok között választhatott. Továbbá, a megrendelővel kötött szerződésből valószínűleg nem az egyes műsorok továbbfelhasználási jogának értékesítése történik meg (elvileg akár ez is lehetséges lenne, például egy másik műsorszóró számára történő értékesítés esetén), hanem azokból mindössze a megrendelő programcsomaghoz való hozzáférés-biztosítási lehetősége következik. A műsorjel-szolgáltató tehát nem a műsorszórás (műsorok továbbadásának) általa megvásárolt jogát, hanem – attól szűkebb terjedelmű jogosultság – a műsorok megnézésének jogát adta tovább (a felhasználók feltételezhetően nem jogosultak arra, hogy az egyes műsorokhoz való hozzáférést elektronikus hírközlő rendszeren keresztül mások számára értékesítsék).Mindezen okoknál fogva a beszerzett szolgáltatás és az eladott szolgáltatás tartalma nem azonos, a konkrét esetben nem történik meg a beszerzett szolgáltatás változatlan formában való közvetítése.Ami a kérdésben […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
