Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás
Kérdés
Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 30-án (419. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8116
[…] nem lesz szinkronban, ami a későbbiekben problémát okozhat.Még nagyobb mértékben jelentkezhet ez a probléma az online számla-adatszolgáltatás tervezett kiterjesztésével, amikor áfatartalomtól függetlenül, minden számla adatát jelenteni kell majd a NAV felé.2. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet) 49/A. § (1)–(2) bekezdése alapján a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek pedig összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével. Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (annak összegét és összetételét), a nap folyamán pedig a kasszából pénzt kivenni (például szállító kifizetésére) vagy betenni (például számlás értékesítéskor) csak a normál üzletmenet szerint, egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylat kiállítása mellett lehet. Ezt a kötelezettséget a Pénztárgéprendelet 4. számú mellékletének 6.5 pontja is rögzíti. Ha tehát egy értékesítésről számlát állítanak ki, akkor arról nem nyugtát, hanem úgynevezett pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani. Ilyen bizonylat kiállítására minden ma forgalomban lévő pénztárgépnek képesnek kell lennie. Ezáltal az ellenérték a kasszába helyezhető, egy adóhatósági ellenőrzés során a bizonylatolt és a pénztárgépben található összeg egyezősége biztosítható.3. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a nyugtaadás lehetősége fennáll, ezáltal pénztárgéphasználatra lennének kötelezettek, de ehelyett a számlaadást választják, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §-a alapján, adatszolgáltatási kötelezettségüknek az erre rendszeresített PTGSZLAH nyomtatványon kell eleget tenniük. Lényeges ugyanakkor, hogy ez a […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. január 30-án (419. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8116
[…] nem lesz szinkronban, ami a későbbiekben problémát okozhat.Még nagyobb mértékben jelentkezhet ez a probléma az online számla-adatszolgáltatás tervezett kiterjesztésével, amikor áfatartalomtól függetlenül, minden számla adatát jelenteni kell majd a NAV felé.2. A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet) 49/A. § (1)–(2) bekezdése alapján a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek pedig összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével. Az egyezőség alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó pénzkészletet (annak összegét és összetételét), a nap folyamán pedig a kasszából pénzt kivenni (például szállító kifizetésére) vagy betenni (például számlás értékesítéskor) csak a normál üzletmenet szerint, egy kifizetési vagy egy befizetési bizonylat kiállítása mellett lehet. Ezt a kötelezettséget a Pénztárgéprendelet 4. számú mellékletének 6.5 pontja is rögzíti. Ha tehát egy értékesítésről számlát állítanak ki, akkor arról nem nyugtát, hanem úgynevezett pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani. Ilyen bizonylat kiállítására minden ma forgalomban lévő pénztárgépnek képesnek kell lennie. Ezáltal az ellenérték a kasszába helyezhető, egy adóhatósági ellenőrzés során a bizonylatolt és a pénztárgépben található összeg egyezősége biztosítható.3. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a nyugtaadás lehetősége fennáll, ezáltal pénztárgéphasználatra lennének kötelezettek, de ehelyett a számlaadást választják, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek üzemeltetésének, szervizelésének egyes, az adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §-a alapján, adatszolgáltatási kötelezettségüknek az erre rendszeresített PTGSZLAH nyomtatványon kell eleget tenniük. Lényeges ugyanakkor, hogy ez a […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
