Régi, felújított épület értékesítésének áfája


A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. július 16-án (428. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8266

[…] beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése a kivételként felsoroltak kivételével. A kft. élt az adókötelessé tétel 88. § szerinti lehetőségével, így a kérdés szerinti ingatlan értékesítése fordítottan adózik. Ezen kijelentés helytállóságához azonban vizsgálni kell, hogy a törvényben rögzített kivételek teljesülnek-e vagy sem.Az első rendeltetésszerű használatbavétel biztosan megtörtént már, közel 90 éve létezik és használják az épületet, függetlenül attól, hogy a rendeltetésszerű használatbavételhez szükséges engedély rendelkezésre áll-e. (A kérdésből nem derül ki, mikor volt az épület felújítása, mikor történt a hozzáépítés, feltételezhetően 2 évnél hosszabb időtartam telt el azóta, és ezek ténye, legalább a hozzáépítés az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.)Az első rendeltetésszerű használatbavételt két szempontból indokolt vizsgálni, az egyik az épület megépítésének időszaka (az 1930-as évek), a másik a hozzáépítés, felújítás időszaka. Az első időszakhoz kapcsolódóan vélelmezhetjük, hogy volt használatbavételi engedély, tehát nem tartozik a kivételek közé. A második […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.