Bizományosi vagy ügynöki tevékenység
Kérdés
Cégünk használt gépjármű kereskedésével is foglalkozik. Ugyanakkor megkeresett minket egy régi ügyfelünk, bizományosi konstrukcióban bízna meg minket azzal, hogy a cége tulajdonában lévő személygépkocsit adjuk el egy harmadik félnek. Nyilván ezt jutalék ellenében végeznénk el. Nem tudok különbséget tenni alapvetően a bizományosi konstrukció és az ügynöki kereskedelem között. Acégünk nem venné meg a szóban forgó személygépkocsit a megbízótól (tehát az eladó cég nem számlázná ki nekünk adómentesen az autót), és ezáltal mi sem értékesítenénk azt egy harmadik félnek (számlával). Cégünk keresne vevőt az autóra, és összehozná az eladót a vevővel. Ha jól értelmezem a bizományosi ügylet lényegét, ebben az esetben nem bizományosi ügyletről lenne szó (hiszen ott a megbízó eladja a bizományosnak az ingóságot, majd a bizományos számlával továbbértékesíti azt), hanem közvetítői szerepünk lenne a folyamatban, amelyről (áfás adóalanyként) áfás jutalékszámlát állítanánk ki a megbízó felé. Jól gondolom?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. november 26-án (436. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8388
[…] bizományosnak díj akkor jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték. (A kérdésben eladási bizományról van szó.)A Ptk. hivatkozott előírása a gyakorlatra "lefordítva" a következőt jelenti:A bizományi szerződés alapján a bizományos megköti az adásvételi szerződést a harmadik személlyel, ezzel egyidejűleg megveszi a szóban forgó dolgot a megbízótól a szerződés szerinti bizományi díjjal csökkentett, a harmadik személlyel kötött adásvételi árnak megfelelő értéken, majd értékesíti a harmadik személynek. A bizományi díj a dolog vételi és eladási ára közötti különbözetként jelenik meg. A megbízó tehát számláz a bizományos felé, a bizományos pedig a harmadik személynek, természetesen áfásan, a dolog pedig ezzel egyidejűleg kerül át a megbízótól a harmadik személyhez.Az ügynöki tevékenység a kérdés szerinti esetben a Ptk. 6:288-6:292. §-aiban szabályozott közvetítői tevékenység.Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles. A gyakorlatban azt szoktuk mondani, a közvetítő (ügynök) összehozza a feleket, az eladót és a vevőt, és ha ez sikeres volt, akkor a közvetítőnek (ügynöknek) előre meghatározott díj jár.Ha a közvetítői tevékenység eredményes, akkor a megbízó és a harmadik személy megköti az adásvételi szerződést, a közvetítő pedig számlázza […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*