Műemlék jellegű épületek felújítási terveinek felhasználási joga


Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2021. augusztus 5-én (449. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8610

[…] nyilvántartásba venni, azt a felmerülés időszakában kell költségként elszámolni. (Akérdés szerinti esetben az épület felújításának költségei között, ha – a megrendelővel kötött szerződés szerint – nem külön tételben kell számlázni a műszaki terveket.)A kérdező hivatkozik a 2018. évi CXXXIV. törvényre. A probléma az, hogy ez a törvény ugyan különböző törvényeket módosít, de a módosítások között az egyszer használatos felhasználási jog sajátos kezeléséről nincs szó. A törvénymódosítás bevezeti a nemzeti tervvagyon fogalmát. A fogalom szerint az építészeti alkotásoknak az állam és az önkormányzat tulajdonába tartozó építészeti-műszaki dokumentációk és a módosításban felsorolt vagyoni értékű jogok tartoznak ide. A műemlék jellegű épületek felújítása műszaki terveinek felhasználási joga nem szerepel, mivel ezt a felhasználási jogot nem a felújítást megrendelő önkormányzat, állam szerezte. (A kérdező szerint is a felhasználási jog jogosultja a társaság és nem a tulajdonosi joggyakorló!)A műemlék jellegű épületek felújításának a tervei és így azok felhasználási jogának átruházása, többszöri felhasználása nem értelmezhető […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.