Számviteli bizonylat nélküli könyvelés
Kérdés
Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. június 15-én (487. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9219
[…] alapján lehet adatokat bejegyezni. A számviteli törvény 167. § (1) bekezdése tartalmazza a számviteli bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül az e) pont fogalmazza meg a számviteli bizonylat tartalmára vonatkozó követelményt, miszerint a számviteli bizonylat tartalmi kelléke a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyisége, minősége és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai. A hivatkozott jogszabályi előírások alapján a kérdésben leírtak szerinti bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések bizonylatai a gazdasági esemény elszámolása szempontjából nem felelnek meg a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylatnak. Ezek a pénztári, illetve banki bizonylatok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék ellenértékének a pénzügyi teljesítését alátámasztó számviteli bizonylatok. Tekintettel arra, hogy a pénztári, illetve a banki bizonylatokból nem derül ki a mögöttes gazdasági esemény tartalma, így azok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék elszámolása szempontjából nem megfelelő, nem elégséges bizonylatok, mivel nem támasztják alá a gazdasági esemény tartalmát. Ahhoz, hogy egy konkrét gazdasági eseményről megbízható és valós képet kaphassunk, a következőket kell mérlegelni: – létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között, – bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése, – bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. június 15-én (487. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9219
[…] alapján lehet adatokat bejegyezni. A számviteli törvény 167. § (1) bekezdése tartalmazza a számviteli bizonylatok kötelező alaki és tartalmi kellékeit. Ezen belül az e) pont fogalmazza meg a számviteli bizonylat tartalmára vonatkozó követelményt, miszerint a számviteli bizonylat tartalmi kelléke a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyisége, minősége és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai. A hivatkozott jogszabályi előírások alapján a kérdésben leírtak szerinti bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések bizonylatai a gazdasági esemény elszámolása szempontjából nem felelnek meg a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylatnak. Ezek a pénztári, illetve banki bizonylatok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék ellenértékének a pénzügyi teljesítését alátámasztó számviteli bizonylatok. Tekintettel arra, hogy a pénztári, illetve a banki bizonylatokból nem derül ki a mögöttes gazdasági esemény tartalma, így azok az igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék elszámolása szempontjából nem megfelelő, nem elégséges bizonylatok, mivel nem támasztják alá a gazdasági esemény tartalmát. Ahhoz, hogy egy konkrét gazdasági eseményről megbízható és valós képet kaphassunk, a következőket kell mérlegelni: – létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között, – bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése, – bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
