Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. június 15-én (487. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9232

[…] tud vagy tudott, a vagyon felértékeléséből adódó vagyonnövekmény is fedezet lehet az összevontan jelentkező negatív elő­jelű eredménytartalék részbeni vagy teljes "eltüntetésére". 2. kérdés: Az "A" kft. és a "B" kft. tulajdonosa is 100%-ban egy cég, amelynek a tulajdonosa 1 fő magánszemély. A "B" kft. mint jogutód (A+B kft. együtt) vagyonmérleg-tervezetében szereplő 120 lekötött tartalékból 100 a tulajdonos által bankon keresztül utalt pótbefizetés, saját tőke rendezésére és 20 a tulajdonos által nyújtott tagi kölcsön visszafizetéséből pótbefizetés teljesítése. Azt olvastam, hogy a különbözet oszlopba kell tenni a vagyonmérleg-tervezetben a tulajdonos lemondását pótbefizetésből származó követeléséről, amelyet a jogelőd felé teljesített. Ezt mindenképpen meg kell tennie? És ha igen, azt mivel szemben kell könyvelni, és melyik oszlopba kell tenni a vagyonmérleg-tervezetben? A 2. kérdés választ ad az 1. kérdésre felvetett javaslatunkra. Ha a lekötött tartalékból 100 a tulajdonos által a saját tőke rendezésére utalt pótbefizetés [bár ilyen jogcímet a törvény nem ismer, valószínű, hogy az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerinti, a veszteség fedezetére kapott pótbefizetésről van szó] van, akkor azt, vagy annak egy részét az eredménytartalékba kell átvezetni, és az eredménytartalékból csak a tőkeemelést rendezni. Ez esetben nem feltétlenül kell a jegyzett tőkét növelni, elegendő csak az eredménytartalék mínuszát megszüntetni a különbözetek oszlopában úgy, hogy a lekötött tartalék csökken (mínusz előjellel), az eredménytartalék (esetleg a jegyzett tőke is) nő (előjel nélkül), egyenlege nulla. A válasz az Szt. 38. §-ának 2020. január 1-jétől hatályos (11) bekezdésén alapul, mely szerint a gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kell átvezetni, amennyiben a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a pótbefizetésből származó követeléséről lemond, a lemondás időpontjával. (A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy milyen jogcímen történt a pótbefizetés. A kérdésben leírtak szerint, helyes törvényértelmezést olvasott.) 3. kérdés: Aktív, passzív elhatárolások maradhatnak a vagyonmérleg-tervezetben, ha a jogelőd és jogutód közötti aktív, passzív tételeket kivettük belőle, és kivezettük egymással szemben? Az Szt. 139. §-ának (5) bekezdése szerint az átalakulással (a beolvadással) létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a különbözetek oszlopban kell kiszűrni a jogelőd gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezeteiben szereplő, egymással szemben fennálló követelések-kötelezettségek tételeit a követelések és a kötelezettségek, céltartalékok, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével, valamint ezen követelések és kötelezettségek, céltartalékok, illetve időbeli elhatárolások értékeinek különbözetével a saját tőkét kell (az eredménytartalék változásaként) módosítani. A leírtakból következik, hogy azon aktív és passzív időbeli elhatárolások maradhatnak a vagyonmérleg-tervezetben, […]