Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. február 22-én (500. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9446

[…] esetén az adóalany akkor köteles számla kibocsátásáról gondoskodni, ha az előleget egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy fizeti, vagy ha ebbe a körbe nem tartozó személy, szervezet fizet előleget, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg egyéb esetekben akkor, ha az előleget fizető kéri a számla kibocsátását. Fentiekből látható, hogy előleg fizetése esetén nem minden esetben van számlakiállítási kötelezettség. E helyen azonban meg kell jegyezni, hogy a számviteli törvény 165. § (1) bekezdése alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. Így abban az esetben, ha a számlakiállítás nem kötelező, az előleg átvételét, mint gazdasági eseményt, akkor is bizonylatolni kell a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal.Amennyiben a vállalkozás még az előtt, hogy a termék értékesítését teljesítené, az ellenértékbe beszámító pénzösszeget kér, akkor az előlegnek minősül. Ha a fent ismertetett, az Áfa-tv. 159. §-ában foglalt feltételek teljesülnek, akkor arról számlát is kell kiállítania. Lényeges, hogy az előlegszámla értelemszerűen az előlegről szól, míg az ügylet teljesítését a végszámla bizonylatolja. Emiatt számlát (végszámlát) akkor is ki kell állítani, ha esetleg a teljes ellenérték már korábban, előlegként megfizetésre került. Ugyanakkor az a megoldás sem kifogásolható, ha az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül, azaz a kibocsátott elő­legszámlán szerepeltetik az előlegként átvett 100 százalékos összeget, jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint az adófizetési kötelezettség […]