Devizás tételek elhatárolása
Kérdés
Egy 2020-ban teljesült ügylet után a külföldi ügynök csak 2023-ban állítja ki a számláját. Hogyan kell helyesen eljárni az egyes években? Ha tudjuk pl., hogy a szerződés szerint maga az ügylet 2020. 07. 15-én teljesült. Akkor mi lett volna a helyes eljárás 2020-ban? Milyen árfolyamon kellett volna elszámolni az elhatárolást? Elméletileg a teljesítéskori választott árfolyam az irányadó. Ha így van, akkor 2020. 12. 31-én át kell értékelni a passzív időbeli elhatárolást? Vagyis a 2020-as passzív időbeli elhatárolásnak van igénybe vett szolgáltatás része és árfolyam-differencia része? Mi történik 2021-ben és 2022-ben? Mindig át kell értékelni év végén, vagy meg kell szüntetni és újra képezni? Ha igen, akkor a megszüntetést mivel szemben kell könyvelni? Ha az előző évben volt jutalék-költség és átértékeléstartalma is? Hogyan kell 2023-ban eljárni? Ezekre a kérdésekre nem ad egyértelmű választ a magyar számviteli szabályozás. Ha jelentős devizatételről van szó, akkor hatalmas árfolyam-differencia jelentkezhet az évek során. Nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük. A sok kapcsolódó könyvelésben árfolyamnyereséget is ki fogunk mutatni vagy nem?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 23-án (506. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9565
[…] külföldi ügynök számlája hiányában – a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása számlájával szemben (tehát kötelezettségként). Mivel a szerződésben az ellenértéket – feltételezhetően – devizában határozták meg, a szerződés szerinti devizaérték teljesítéskori (a kérdés szerint: 2020. 07. 15-i) választott devizaárfolyamon.Tekintettel arra, hogy az előbbiek szerint devizában kimutatott kötelezettséget is a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon értékelni kell, az árfolyam-különbözetet 2020-ban kell véglegesen – az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint – elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ha nőtt a választott devizaárfolyam, akkor nő a devizakötelezettség forintértéke, a különbözet árfolyamveszteség, amelyet minden mérlegfordulónapi értékeléskor az eredmény terhére el kell számolni.Egyvalami viszont nem változik, az igénybe vett szolgáltatás költségének forintértéke a teljesítéskori választott árfolyammal számított értéken marad.A 2021. december 31-i devizakötelezettség értékelésekor a 2021. évi választott devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Ez jellemzően eltért a 2020. december 31-i választott devizaárfolyamtól, a különbözettel számított árfolyam-különbözet a 2021. évi eredményt módosítja a devizakötelezettséggel szemben.Hasonlóan kell eljárni 2022-ben is.A külföldi ügynök számlája 2023-ban érkezik meg. A számla szerinti devizaértéket össze kell hasonlítani a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása főkönyvi számlája szerinti devizaértékkel. Amennyiben a számla és a szerződés szerinti devizaérték között nincs eltérés, akkor a külföldi ügynök igénybe vett szolgáltatása költségként elszámolt értékét nem kell módosítani. Ha a külföldi ügynök számlázott devizaértéke és a szerződés szerinti devizaérték eltér egymástól, akkor a devizakülönbözet szerződés szerinti választott devizaárfolyamon számított forintértékével– az igénybe vett szolgáltatás költségét akkor kell módosítani, ha az eltérés a számviteli politika szerint jelentős összegű;– az egyéb bevételként, illetve az egyéb ráfordításként az eltérést akkor kell kimutatni, ha az nem jelentős összegű.A külföldi ügynök számlájának megérkezésekor, az elfogadott számla szerinti devizaértéket az elfogadás napján érvényes választott devizaárfolyamon számított forintértékre […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 23-án (506. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9565
[…] külföldi ügynök számlája hiányában – a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása számlájával szemben (tehát kötelezettségként). Mivel a szerződésben az ellenértéket – feltételezhetően – devizában határozták meg, a szerződés szerinti devizaérték teljesítéskori (a kérdés szerint: 2020. 07. 15-i) választott devizaárfolyamon.Tekintettel arra, hogy az előbbiek szerint devizában kimutatott kötelezettséget is a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a mérlegfordulónapi devizaárfolyamon értékelni kell, az árfolyam-különbözetet 2020-ban kell véglegesen – az Szt. 60. §-ának (3) bekezdése szerint – elszámolni a kötelezettséggel szemben. Ha nőtt a választott devizaárfolyam, akkor nő a devizakötelezettség forintértéke, a különbözet árfolyamveszteség, amelyet minden mérlegfordulónapi értékeléskor az eredmény terhére el kell számolni.Egyvalami viszont nem változik, az igénybe vett szolgáltatás költségének forintértéke a teljesítéskori választott árfolyammal számított értéken marad.A 2021. december 31-i devizakötelezettség értékelésekor a 2021. évi választott devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Ez jellemzően eltért a 2020. december 31-i választott devizaárfolyamtól, a különbözettel számított árfolyam-különbözet a 2021. évi eredményt módosítja a devizakötelezettséggel szemben.Hasonlóan kell eljárni 2022-ben is.A külföldi ügynök számlája 2023-ban érkezik meg. A számla szerinti devizaértéket össze kell hasonlítani a külföldi ügynök nem számlázott szolgáltatása főkönyvi számlája szerinti devizaértékkel. Amennyiben a számla és a szerződés szerinti devizaérték között nincs eltérés, akkor a külföldi ügynök igénybe vett szolgáltatása költségként elszámolt értékét nem kell módosítani. Ha a külföldi ügynök számlázott devizaértéke és a szerződés szerinti devizaérték eltér egymástól, akkor a devizakülönbözet szerződés szerinti választott devizaárfolyamon számított forintértékével– az igénybe vett szolgáltatás költségét akkor kell módosítani, ha az eltérés a számviteli politika szerint jelentős összegű;– az egyéb bevételként, illetve az egyéb ráfordításként az eltérést akkor kell kimutatni, ha az nem jelentős összegű.A külföldi ügynök számlájának megérkezésekor, az elfogadott számla szerinti devizaértéket az elfogadás napján érvényes választott devizaárfolyamon számított forintértékre […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
