Kilépő tag részére adott osztalékelőleg osztalékká válhat-e?
Kérdés
A kilépő tag 2024. január 31-én lépett ki. 2023-ban osztalékelőleget kapott. A két tag közötti megállapodásban az alábbi szerepel: „2023. évben kifizetett osztalékelőlegre tekintettel az osztalék kifizetését csak abban az esetben tagadhatja meg és írhatja elő a visszafizetési kötelezettséget, amennyiben az osztalék fizetését a jogszabály kifejezetten kizárja.” Az „A” kft. eredménye alapján az osztalékelőleg osztalékká válására volt fedezet az eredménytartalék terhére is, és az éves beszámoló elfogadásakor is született döntés, mely magasabb összegű volt, mint a felvett osztalékelőleg összege. Az osztalékról szóló határozat időpontjában már csak egy magánszemély tulajdonossal és egy ügyvezetővel rendelkezett az „A” kft. Az osztalékelőleg válhat-e osztalékká, vagy azt a jogszabályok kifejezetten kizárják?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. szeptember 12-én (511. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9663
[…] tartalékba. Ha ezen átvezetés után maradt az eredménytartalékban adózott eredmény, akkor az éves beszámoló elfogadásakor dönthet az egyszemélyes tulajdonos is az osztalékfizetésről. (A lekötött tartalékot nem lehet az osztalékfizetésnél számításba venni!)A Ptk. 3:185. §-ának (1) bekezdése alapján: „osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.” A 2024. január 31-én kilépett tag a kilépést követően a tagsági jogokat nem gyakorolhatja, így osztalékra nem jogosult. Nem jogosult azért sem, mert az osztalékot – a törvényi előírás szerint – a már teljesített vagyoni hozzájárulás arányában indokolt megállapítani. A kft.-ből kilépett tag a teljesített vagyoni hozzájárulásának a dokumentumát, az üzletrészét az „A” kft.-nek eladta, tőle az „A” […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*