3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Csoportos adóalanyiság esetén a le nem vonható áfa
Kérdés: Adott egy áfacsoport, ahol van olyan csoporttag, aki olyan tevékenységet is végez, amely áfa alóli mentességet is élvez. Így a beszerzéseinél tekintettel kell lenni arra is, hogy a beszerzett eszközt áfaköteles vagy áfamentes tevékenységhez használja fel. A tételes elkülönítés nem valósítható meg, pontos arányt sem tud meghatározni, így arányosításba vonja azokat a beszerzéseket, ahol nem állapítható meg egyértelműen a kapcsolódó felhasználás. Ezért az Áfa-tv. szabályai alapján számított arányszámmal vezeti át az időszak végén a levonható áfát. Kérdésünk, hogy csoportos áfaalanyiság esetén is így működik? Minden tagnak úgy kell eljárnia, hogy arányosításba veszi az adott beszerzés áfaösszegét? A képviselő pedig az áfabevallás összeállításakor a csoport minden áfás és mentes értékesítése figyelembevételével állapítja meg az arányt. Az arány megállapítása után az egyes tagokra jutó arányos áfa feladását kell lekönyvelni?
2. cikk / 3 Negatív bejövő számla áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a negatív előjelű helyesbítő bejövő számla áfatartalmát fizetendő adót növelő tételként kell figyelembe venni. Ezért nyitottam egy 4674. főkönyvi számlát ezen tételeknek. Így az áfabevalláskor a 467. összesítő számla az összes fizetendő áfát mutatja, a 466. számla az összes levonható áfát. A könyvelőprogram összeállítói szerint nincs ilyen előírás. Mi a helyes könyvelés?
3. cikk / 3 A 468-as számla egyenlegének rendezése
Kérdés: Áfaarányosítás eredményeként a 468. főkönyvi számlán megmaradt – vissza nem igényelhetett áfa összege – egyenleg, ami Tartozik jellegű, elszámolható-e rendkívüli ráfordításként, vagy mi a helyes eljárás?
