165 cikk rendezése:
111. cikk / 165 Magáncélú telefonhasználat – helyi adó
Kérdés: A társaságnál a központi informatikai rendszer minden alkalmazott vezetékes telefonhívását rögzíti. A telefonbeszélgetések után az alkalmazott tájékoztatást kap a hívott számról, a beszélgetés idejéről és díjáról. A díj megegyezik a telefontársaság által számlázandó összeggel a mobiltelefonok esetében. A vezetékes telefonok díját rögzítették a központi rendszerben a szolgáltató tarifái alapján. A munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy hivatalos vagy magáncélú beszélgetést folytatott. Ha a beszélgetés magáncélú, akkor a társaság ennek összegét a dolgozónak kiszámlázza, a dolgozó azt megfizeti. A számlán a társaság feltünteti, hogy az közvetített szolgáltatást tartalmaz. A kiszámlázott magáncélú telefonbeszélgetés díját árbevételként számolják el, a bejövő szolgáltatói számlát igénybe vett szolgáltatásként könyvelik az 5. számlaosztályban, majd a továbbszámlázott összeget – mint közvetített szolgáltatást – átvezetik a 8. számlaosztályba. Csökkenthető-e az iparűzési adó alapja a közvetített szolgáltatásként elszámolt telefonköltséggel? Megfelelnek a leírtak a magáncélú használat dokumentálására, ha a társaság a magáncélú telefonhasználatra szabályzatot is készített?
112. cikk / 165 Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása
Kérdés: Társaságunk alapítványt támogatott saját termelésű készlet átadásával. A termékről számlát nem állítottunk ki, áfát sem fizettünk utána. A készletek közül közvetlenül vezettük ki a terméket a 8. számlaosztályban szereplő adományok-támogatások számlával szemben. A könyvelés nem érintette az 5. számlaosztályt, így az év elejei és a jelenlegi készletérték különbözete nem egyezik meg a "Saját termelésű készletek állományváltozása" számla egyenlegével. Helyesen könyveltük az adott tételt?
113. cikk / 165 Eszközök bontási költségeinek elszámolása
Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?
114. cikk / 165 Személyes munkavégzés a beruházásnál
Kérdés: Szellemi foglalkozású magánszemélynek fizetünk ki felhasználási szerződés alapján személyes munkavégzésért és felhasználás ellenértékeként díjat, amelyet az állományba nem tartozók kereseteként számolnak el. Az elvégzett munka (tervezés) beruházással kapcsolatos. Hogyan kell azt a számvitelben a beruházások között elszámolni?
115. cikk / 165 Útnyilvántartás alapján költségtérítés Helyesbítés a 3993-as kérdés alatt!
Kérdés: Az útnyilvántartás alapján elszámolt és fizetett költségtérítést melyik számlán könyveljük? Az áfanyilvántartásban szerepel?
116. cikk / 165 Kötelező önköltség-számítási szabályzat
Kérdés: A kft. árbevétele 2727 millió forint, az elábé 2108 millió forint. Így a termékek 80 százalékban továbbértékesítésre kerülnek. Az 5. számlaosztályban elszámolt költségek együttesen 608,4 millió forint. Kell-e a kft.-nek a 6-7. számlaosztályban könyvelnie, illetve kötelező-e az Szt. 14. §-a (7) bekezdése alapján önköltség-számítási szabályzatot készítenie?
117. cikk / 165 Cégtelefon használata VI.
Kérdés: Szeptember 1-jétől a telefon magáncélú használata természetbeni juttatásnak minősül, amit tételes elkülönítéssel vagy a 20 százalékos vélelmezéssel lehet meghatározni. A természetbeni juttatásnak minősülő magánhasználat értéke a telefonköltségek, vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé könyvelendő?
118. cikk / 165 Káresemény utáni javítási költségek elszámolása
Kérdés: A kérdés a Számviteli Levelek 108. számában a 2203. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. Nem értjük, hogy az Szt. 81. §-ának (2) bekezdéséből miért következik egyértelműen, hogy káresemény csak nem a vállalkozás eszközeivel kapcsolatosan merülhet fel. Véleményünk szerint, a hivatkozott § b) pontja tartalmazza a nem a vállalkozás eszközeiben bekövetkezett kárt, hiszen megtéríteni kártérítésként csak azt lehet. Az a) pontban szerintünk a káresemény a társaság eszközeiben keletkezhet, és azok helyreállítási költségeit – a törvényi előírásból következően – társaságunk eddig ráfordításként könyvelte. Számunkra a válasz nem kielégítő, és nem fogadható el a magyarázat alapján sem. Ezért kérjük annak felülvizsgálatát, a válasz további törvényi értelmezéssel történő alátámasztását!
119. cikk / 165 Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása
Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
120. cikk / 165 Környezet-kármentesítés költségeinek elszámolása
Kérdés: Környezet-kármentesítés miatt nagy összegű ráfordítás merült fel egy ingatlannal kapcsolatban. A cég ennek a részbeni finanszírozására állami támogatást kap. A kármentesítést költségként kell elszámolni, vagy az ingatlanra rá kell aktiválni? Telekről van szó. A kármentesítés miatt a telek lényegesen értékesebb lett, de a ráfordítást nem lehet amortizálni. Mi a helyes eljárás?