968 talált cikk az adómentes kifejezésre

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?

Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?

Kérdés: Társaságunk a munkavállalóknak helyi utazási bérletet juttat, amely a 2009-ben hatályos Szja-tv. 1. sz. melléklet alapján adómentes bevétele a munkavállalóknak. December hónapban meg szeretnénk vásárolni a 2010. évre szóló éves helyi utazási bérleteket, amelyeket még december hónapban át is adnánk a munkavállalóknak. Helyesen gondoljuk-e, hogy a 2010. évre szóló helyi utazási bérletet még adómentesen adhatjuk ily módon, tekintettel arra, hogy véleményünk szerint az Szja-tv. semmiféle korlátot nem tartalmaz, vagy mivel a bérlet 2010. évre érvényes, már 25% adóterhet kell fizetni a juttatás miatt, függetlenül attól, hogy a kft.-nél a számviteli törvény értelmében ez 2010. évi költség, azaz aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő? A munkavállalóknál mi minősül a jövedelemmegszerzés időpontjának, 2009. december, vagy 2010. január?

Kérdés: Közhasznú alapítványunk céljai között szerepel anyagi támogatás nyújtása háziorvosok tevékenységéhez, eszközbeszerzéseihez. Ha alapítványunk informatikai eszközöket szerez be a saját nevére, és ezeket ingyenesen használatba adja a háziorvosnak (esetenként ez bt.-t, kft.-t jelent), akkor keletkezik-e az alapítványnak bármiféle adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége? A beszerzéshez kapcsolódó áfát az alapítvány nem vonja le. Mennyiben más a helyzet, ha pénzbeli támogatást ad az alapítvány?

Kérdés: Cégünk 2008-ban munkavállalóinak 2008. és 2009. évi cafeteriajuttatásuk terhére számítógépet vásárolt. Az eszközök aktiválásra kerültek, és két év letelte után kerülnek a dolgozók tulajdonába. Milyen formában kell elszámolni a könyvelésben 2008-ban és 2009-ben a személyi jellegű kifizetések között a felhasznált juttatást, és milyen bizonylat szükséges az elszámoláshoz?

Kérdés: Vállalkozásunk hazai és nemzetközi fuvarozással, szállítmányozással foglalkozik. A kérdés az, 2010. január 1-jétől továbbra is alkalmazhatja az Szja-tv. 28. §-a (4) bekezdésében szereplő, a vállalkozásnál a nemzetközi árfuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek részére a teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével a módosított 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott "... – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint" összeg kifizetését adómentesen? A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A külföldi kiküldetés napidíját és az üzemanyag-megtakarítás címén fizetendő összeget is járatonként kell meghatározni, az előbbit az országhatár ki- és visszalépése közötti időtartamra? A havi 100 ezer Ft-ot meghaladó összeget a dolgozónál összevonandó jövedelemként kell-e kezelni? Amennyiben euróban történik az üzemanyag-megtakarítás számfejtése, a forintosítást az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kell kezelni?

Kérdés: Alapítvány által fenntartott szakiskola OKJ-s képzést is végez, amelynek keretében igény szerint szállást és étkezést is biztosít a résztvevőknek a kollégiumban. A szállás és az étkezés áfamentes? A szállás és étkezés bevétele vállalkozásból származó bevételnek minősül?

Kérdés: Tervezünk egy kuponos akciót, amelynek során magazinokban/újságokban megjelenő hirdetéseinkhez vonalkóddal ellátott kupon lenne csatolva, ami feljogosítana egy ingyentermék beváltására meghatározott üzletekben. Tehát akinél van egy ilyen kupon, az 1 db ingyentermékre jogosult (az ingyentermék önköltsége kb. 60 Ft/db). Az áruházat a beváltott ingyentermékek után kompenzálnánk új termékkel. Milyen adóvonzattal kell ez esetben számolnunk, alkalmazható-e szja szempontból a következő adómentes feltétel: "Az üzletpolitikai (reklám) célból magánszemélyeknek nyilvánosan meghirdetett kampány keretében adott áru vásárlásához kapcsolódó visszatérítés vagy más kedvezmény. Visszatérítés alatt értik az árura vagy szolgáltatásra váltható bont, kupont, kártyapontot, jóváírást". Vásárolni az újságot fogja, amiben a kupon található. Tehát egy másik cég termékének vásárlásához kapcsolódik a mi ingyentermékünk. Így is adómentes az ingyentermék?

Kérdés: Cégünk az adómentes béren kívüli juttatás keretén belül (Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.11. pontja alapján) az internethasználat havi előfizetési díját a munkavállaló nevére, illetve vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számla alapján téríti meg. Néhány munkavállalónk a "díjnet" elektronikusszámla-kibocsátó rendszerén keresztül jut hozzá a havi internetszámlájához, amelynek a kinyomtatott változatát adja le a munkáltatónak. Ezt az így kinyomtatott számlát a munkáltató elfogadhatja? Szükséges-e a munkavállalótól hiteles számlát kérni? Kell-e a befizetést igazoló bizonylatot kérni a megtérítéshez?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?