404 talált cikk az ajándék kifejezésre

Kérdés: Társaságunk szervezeti egységenként csapatépítést szervezne. A csapatépítő program szabadidős, szórakoztató jellegű lenne. A munkavállalók részére bruttó 20.000 Ft/éves keretösszeget határoznánk meg, ebből az összegből fizetnénk a programokhoz kapcsolódó szállást, utazást, vendéglátást, szabadidős programot. A kérdésem az lenne, hogy ezek a költségek az Szja-tv. 70. § (6) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősülnek? Amennyiben nem, akkor minek minősülnek, és milyen adóteher vonatkozik rájuk?

Kérdés: Intézményünk dolgozói mozilátogatáson vettek részt. A vetítés helyszínére autóbusszal utaztak, és végül egy közös vacsorán is részt vettek. Ebben az esetben a buszköltség, a mozijegyek, az előadás és a vacsora költségei együtt összeadva lesznek adókötelesek? Az összérték 1,18-szorosa után kell 15% szja-t és 15% szochót fizetni? Könyvelése a főkönyvben az 55-ös számlaosztályra?

Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?

Kérdés: Cégünk családi nap rendezését tervezi. A családi napon a dolgozóknak lehetősége lenne 10 perces masszázsra. A masszőr által adott számla az egyes meghatározott juttatás szabályai szerint adózik ebben az esetben?

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: 1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Egy magánszemély elajándékozta egy zrt.-ben lévő részvényeit 2003. január hónapban két magánszemély részére, akik közeli hozzátartozói. A magánszemély 2022. évben osztalékelőleget vett fel, és 2023. évben a társaság osztalékot fog fizetni a részvényeseinek. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi, hogy a település polgárainak ingyen facsemetéket ad. Ezt csekély értékű ajándékként kell kezelni a könyvelésben, vagy reprezentációs kiadásként is elszámolható? Milyen nyilvántartást kell vezetni az átadásról?

Kérdés: Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.