Személyszállítási tevékenység közvetített szolgáltatásként

Kérdés: Cégünk szárazföldi személyszállítási tevékenységet végez. A megrendelők sokszor telefonon, e-mailben juttatják el igényüket hozzánk, s e-mailben igazoljuk vissza a megrendelést, valamint azt a tényt, hogy a szolgáltatás a közzétett szerződéses feltételek szerint teljesül. Papíralapú szerződés ugyanakkor nem készül, mert annak aláírása mindkét fél részéről a szűkös határidő miatt nem lehetséges. A személyszállítási feladat ellátásához más személyszállító vállalkozások segítségét is igénybe vesszük, amit a társaság honlapján található általános szerződési feltételek is tartalmaznak. Lehetséges-e alvállalkozói teljesítések értéke vagy közvetített szolgáltatások értéke jogcímen levonni az alvállalkozó fuvarozók teljesítményét a nettó árbevételből a helyi iparűzésiadó-alap kiszámítása során, tekintve, hogy a megrendelésekről papíralapú szerződés nincs? A társaság és a megrendelő közötti szerződésnek megbízási vagy vállalkozási szerződésnek kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...érdemel a Ptk. 6:7. §-ának (2)–(3) bekezdése, melynek értelmében nemcsak a nyilatkozó fél által – kézzel vagy elektronikus aláírással – aláírt nyilatkozat minősül írásbelinek, hanem az is, melynek közlése a jognyilatkozatban foglalt tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Hiányzó pénzkészlet

Kérdés: A kft. tulajdonosa, személyesen közreműködő tagja elhunyt. A tényleges pénzkészlet nulla forint, a könyv szerinti 14 millió forint. A könyvelés rendelkezésére áll egy nyilatkozat az ügyvezetőtől, aki a fenti tényt aláírásával rögzíti, elismeri. Mi a helyes eljárás számviteli, illetve adózási előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyrészt az, hogy a pénzkezelési szabályzat szerint ki kezelte a pénztárt, és mit ismert el az ügyvezető?Feltételezhetően a kft. tulajdonosa kezelte a pénztárt. A pénzkezelés általános szabályaiból következően teljes felelősséggel (még akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint az átalakulás időpontját.Az átalakuláshoz szükséges döntések meghozatalát, a jogutód létesítő okiratának aláírását követő 8 napon belül kezdeményezni kell az átalakulás közzétételét a Cégközlöny két egymást követő lapszámában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál

Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
Részlet a válaszából: […] A vásárolt ingatlant a szerződéskötés napjával kell az analitikus nyilvántartásba felvenni. Ez igazolja a tulajdonszerzést, mely alapján az ingatlan-nyilvántartásba a bejegyzés megtörténik. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 29. §-a rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból

Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a kölcsönszerződésben a kölcsön összege nem forintban van meghatározva, az apportérték meghatározásához az alapító okirat aláírásakor érvényes, választott devizaárfolyamon indokolt azt forintra átszámítva elszámolni. A kölcsönkövetelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Részletre vásárolt ingatlan állományba vétele

Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?
Részlet a válaszából: […] Sokszor leírtuk, olyan eszköz, hogy ingatlan, valójában nincs. Az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli. A kérdés adatai alapján ez telek, lakóház és még az udvar mint egyéb építmény is lehet (udvar mint tárgyi eszköz akkor, ha azt burkolattal látták el, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Pdf-formátumú számlák megőrzése

Kérdés: A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama alatt megmaradjon. Ügyelni kell arra is, hogy ha több elektronikus dokumentumon helyeztek el egyetlen hitelesített elektronikus aláírást, akkor azokat a megőrzés során is együtt kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Értékesített ingatlan kivezetése a könyvekből

Kérdés: A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban elő­leget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben – számviteli szempontból – a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak akkor lehet a teljesítés időpontja is, ha az ingatlannak a vevő birtokába adása, rendelkezésére bocsátása a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A földhivatali bejegyzés időpontja csak akkor lehet a teljesítés időpontja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Számla e-mailben, pdf formátumban

Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásaira, mely külön szabályokat állapít meg a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott számla, az ilyen aláírással nem rendelkező számla, és az EDI rendszerben továbbított számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Bankkártyával történő magáncélú vásárlás

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
Részlet a válaszából: […] ...és összegeit;– a bankszámláról felvett készpénzből megmaradt és a pénzkezelőnek átadott készpénz összegét;– a dátumot, az aláírásokat stb.A leírtakból következően a bankkártyahasználatra jogosult (akinek a neve a szigorú számadású kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
18