Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak ellentmondásosak. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez [a Ptk. 112. §-ának (1) bekezdése alapján a rendelkezési jog a tulajdonost illeti meg, és azt jelenti – többek között –, hogy az ingatlan tulajdonjogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
Kapcsolódó címkék:  

Mérlegképes könyvelők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről megjelent kormányrendeletet, illetőleg a regisztrálással kapcsolatos díjfizetésről szóló PM rendeletet a Számviteli Levelek mellékleteként is közzétették. Több helyen megjelentek különböző értelmezések is ezzel kapcsolatosan. Kérjük, foglalják össze a legfontosabb teendőket!
Részlet a válaszából: […] ...által benyújtott másolatával, és az összehasonlítás eredményét a másolaton ("az eredeti okmánnyal azonos" szöveggel, dátummal és aláírással) igazolja. Ez esetben nem szükséges közjegyzői hitelesítés. Hasonló módon indokolt eljárni az egyéb szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.
Kapcsolódó címke:

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] ...lényeges, hogy az üzembe helyezés dokumentumát a vállalkozás belső szabályzatában meghatározott felelős vezető írja alá, aki aláírásával a dokumentumban rögzített adatok valódiságát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység

Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?
Részlet a válaszából: […] ...rögzítő) bejegyzéshez köthető. A tevékenységvégzés kezdő napja a legritkább esetben egyezik meg a (megrendelővel kötött) szerződés aláírásának napjával, s a munkaterület átvételének napja is rendszerint megelőzi a tényleges munkavégzés kezdő napját.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

A maradványérték-számítás alátámasztása

Kérdés: Hogyan lehet a várható realizálható értéket (eladási árat) valószínűsíteni? Könyvvizsgálónk ugyanis nem fogadja el, ha mi becsüljük meg, független becslést vár úgy, hogy az üzembe helyezéskor kérjünk a forgalmazótól/eladótól értékbecslést a várható hasznos élettartam végére.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó adatokat pedig az üzembe helyezés dokumentumában, amelynek hitelességét az arra illetékes – felhatalmazott – felelős vezető aláírásával igazolja ezen a dokumentumon. Az így rögzített adatokat a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat során minősítheti, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...veendő a tárgyévben realizált árfolyamnyereség és -veszteség különbözete is, amennyiben ez a különbözet veszteség.Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez kapcsolódó változásokAz új Szt. 167. §-ának (5) bekezdése helyébe új előírás lépett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

A vevő, szállító címe a számlán

Kérdés: A számlán a vevőnek, illetve a szállítónak melyik címét kell feltüntetnie? Szerepelhet-e a telephely címe?
Részlet a válaszából: […] ...számlát helyettesítő okmányt alá kell írni. A gazdálkodó képviseletére jogosult személy mint egyszemélyes felelős is aláírhat, de aláírásra másokat is feljogosíthat. Ha a számla aláírója nem azonos a cég jegyzésére jogosult személlyel, akkor nem elegendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:      

A gazdálkodó azonosító adatai a számlán

Kérdés: Az új Szt. 167. §-ának (3) bekezdése alapján kötelező-e az aláírásnál újból feltüntetni a gazdálkodó azonosító adatait, ha az a számla más helyén már szerepel? A feltüntetés történhet-e előnyomottan?
Részlet a válaszából: […] ...a számla aláírója nem azonos a cég jegyzésére jogosult személlyel. A gazdálkodó képviseletére jogosult személy által a bizonylat aláírására feljogosított személy aláírása mellett fel kell tüntetni – akár előnyomottan is – annak a szervezeti egységnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Aláírás-hiányos számla könyvelése

Kérdés: Mi a teendője a könyvelőnek, ha olyan egyszerűsített számlát kap, amelyről hiányzik az új Szt. 167. §-ának (3) bekezdése szerinti aláírás, de a feltüntetett ellenérték már készpénzben kiegyenlítésre került?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűsített számla alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát is az aláírás igazolja, aláírás nélkül a számla nem szabályszerű, annak alapján adatokat a könyvviteli nyilvántartásokban nem szabad rögzíteni. (Aláírás nélkül a számla olyan, mintha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Számviteli bizonylatok

Kérdés: 2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy külön lapon, amelyet elválaszthatatlanul a bizonylathoz kapcsolnak. A könyvelés időpontjának feltüntetése, a könyvelést végző aláírása a könyvelési tétel mellett – előírás nélkül is – természetes, magától értetődő.Mint ahogyan annak is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
1
16
17
18