159 cikk rendezése:
41. cikk / 159 Ingatlan nyilvántartásba vétele az önkormányzatnál
Kérdés: Önkormányzat tárgyieszköz-nyilvántartójaként kérdezem: ha önkormányzat ingatlant vásárol, milyen dátummal kell az ingatlant a könyvekben nyilvántartásba venni? A szerződéskötés dátumával (hiszen a jogot a szerződés létrejötte keletkezteti), vagy azzal a dátummal, amikor a földhivatalban az önkormányzat nevére kerül? A tapasztalat azt mutatja, hogy hetek is eltelhetnek a két időpont közt. Ha pedig a szerződés aláírásának időpontjával kerül az önkormányzat könyveibe, hogyan biztosítható a tárgyieszköz-nyilvántartás, az ingatlankataszter és a földhivatali nyilvántartás mindenkori egyezősége?
42. cikk / 159 Tőketartalék nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból
Kérdés: Újonnan alakuló egyszemélyes kft.-nek külföldi cég a tulajdonosa. Az alapító okiratban az alábbi szöveg szerepel: "A társaság törzstőkéje 3 000 000 Ft, mely teljes egészében nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) áll. A törzsbetét összetétele: az apport megnevezése és értéke az XY kft.-vel (ez egy másik cég, amiben a külföldi tulajdonos a 100%-os tulajdonos) szemben fennálló valamennyi kölcsönkövetelésből (7400 euró tőke, 256 000 chf tőke, 29 500 000 Ft tőke, 11 470 485 Ft tőke + 1 733 077 Ft kamat), amelynek értéke 119 960 000 Ft – (mínusz) 3 000 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. A tőketartalék összegét növelő apport az előbb bemutatott kölcsönkövetelés 3 000 000 forinttal csökkentett összege, azaz a 116 960 000 Ft értékű kölcsönkövetelés. Kérem Önöket, hogy az alapításkor a fenti adatok alapján kontírozással adják meg a könyvelendő tételeket. Mivel csak említésre került az euróban és a CHF-ben meglévő tőketartalék, azt át kell értékelni év végén?
43. cikk / 159 Részletre vásárolt ingatlan állományba vétele
Kérdés: Társaság magánszemélytől vásárolt belterületi kivett lakóház, udvar megjelölésű ingatlant. Az ingatlan területe 1294 négyzetméter, az azon álló lakóház 350 négyzetméter hasznos alapterületű. Az ingatlan vételára foglalóval és havi részletfizetéssel kerül kiegyenlítésre. Az ingatlan birtokba adása a szerződés aláírása napján megtörtént. Az eladó a teljes vételár kiegyenlítéséig az ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát fenntartja. A vételárat hogyan kell megosztani a telek és a lakóház értékére? Az ingatlant a birtokbavétel napjával, vagy a tulajdonjog bejegyzése napjával aktiválja a vevő?
44. cikk / 159 Pdf-formátumú számlák megőrzése
Kérdés: A számláinkat elektronikusan szeretnénk megőrizni. Az e-mail mellékleteként már hitelesítéssel érkező, illetve nem hitelesített pdf-formátumban kapott számlákat kinyomtatjuk, és a továbbiakban mint papíralapú számlákat kezeljük, küldjük a társosztályoknak igazoltatásra. Könyvelés után az SAP-rendszerünkből kapott bizonylatszámot ráírjuk, a kifizetés dátumát rögzítjük rajta, majd beszkenneljük a mellékleteivel együtt, és elküldjük elektronikus hitelesítésre egy szolgáltatóhoz. Ezután csatoljuk az SAP-rendszerben a könyvelési bizonylathoz. Megfelel-e ez a folyamat az elektronikus számlák megőrzése, illetve az elektronikus archiválás szabályainak?
45. cikk / 159 Értékesített ingatlan kivezetése a könyvekből
Kérdés: A gazdasági társaság értékesíteni szeretné ingatlanát. Talált egy vevőt, és szerződést kötnek decemberben, a vevő még ebben a hónapban előleget fizet. Az adásvételi szerződést az ingatlanértékesítésről decemberben megkötik, de a földhivatali bejegyzés csak januári. Ebben az esetben – számviteli szempontból – a szerződés időpontja vagy a földhivatali bejegyzés időpontja a teljesítés időpontja, az értékesítési bevétel elszámolásának időpontja? Áfa szempontjából mi a teljesítés időpontja?
46. cikk / 159 Számla e-mailben, pdf formátumban
Kérdés: A 6009-es számú kérdéshez kapcsolódóan érdeklődöm: 2013 óta történt-e változás az elektronikusan továbbított (e-mail-csatolmányként), de az elektronikus számla követelményeinek (elektronikus aláírás és időbélyegző) nem megfelelő pdf formátumban lévő számla adóhatóság általi elfogadását illetően? Elfogadható-e az a gyakorlat, ha az elektronikus úton előállított (számlázóprogrammal) számlákat e-mail-csatolmányként juttatjuk el a vevőhöz?
47. cikk / 159 Bankkártyával történő magáncélú vásárlás
Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
48. cikk / 159 Kapcsolt vállalkozás, azonos ügyvezető
Kérdés: "A" kft. és "B" kft. 2015. 01. 01-től kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, ha az "A" kft.-ben 20%-ban tulajdonos "B" kft. és 80%-ban XY magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély, továbbá "B" kft.-ben 26%-ban tulajdonos "C" kft. és 74%-ban ZV magánszemély, ügyvezetője XY magánszemély és felesége együttes aláírási joggal?
49. cikk / 159 ATM-es készpénzfelvétel könyvelése
Kérdés: Hogyan könyveljem az ATM-es készpénzfelvételt?
50. cikk / 159 Adomány vitatott szerződés alapján
Kérdés: A belföldi társaság (adományozó) 2010. 12. 06-án kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat támogatására írásbeli szerződést kötött egy kiemelkedően közhasznú nonprofit kft.-vel (támogatott). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a 2010. év során az adományozó 3 millió Ft támogatást ad a támogatott részére. Az adományozó az említett szerződésben arra is kötelezettséget vállalt, hogy a támogatást 2010-ben és az azt követő 3 évben évente legalább egy alkalommal azonos vagy növekvő összegben ellenszolgáltatás nélkül adja. Az adományozó által aláírt szerződést december 6-án az adományozott részére megküldték, de azt az adományozott csak 2011. év elején írta alá, és január végén jutott vissza az adományozóhoz, emiatt a 2011. február 3-án átutalt adományt már nem lehetett 2010. évre elszámolni. A támogatott fél jogi képviselője a támogatási szerződést az adományozó kérésének megfelelően módosította (alapév 2011. lett 2010. helyett), amelyet a támogatott fél kézjeggyel nem látott el, mivel az aláírt szerződés alapján az 2010. évre vonatkozik. A 2011-ben átutalt adomány elismeréséről, elszámolhatóságáról a támogatott írásbeli nyilatkozatot tett, nem hivatkozott a 2010. évi szerződésre. Az adományozott által alá nem írt módosított szerződéssel a tartós támogatás 2014. évben lejárt. A 2011-ben átutalt támogatást a támogatott visszaigazolta, a 2012. évben átutalt támogatás első részletét nem, a második részletét visszaigazolta, a 2013. évi átutalást nem, a 2014-ben átutalt összeget pedig a támogatott visszautalta. Az adományozó folyamatosan megkísérelte az adományszerződés dátumának rendezését, de kísérletei eredmény nélkül jártak. Az adományozó mikor jár el helyesen a Tao-tv. szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételénél?
