568 talált cikk az anyagköltség kifejezésre

Kérdés: A termelőegység a beszerzett alapanyagokból újabb termékek előállításával kísérletezik. Ezek nem mindig sikerülnek. Ha sikerül is, akkor sem értékesítik. A felhasznált alapanyag maradhat anyagköltség, vagy egyéb ráfordításnak minősül?

Kérdés: A több szállodából álló cégcsoport üzemeltetésre átadta szállodáit egy társaságnak. Az átadás szobánkénti leltárfelvétellel történt. A szállodákat tulajdonló cégek könyveiben a berendezési tárgyakat tárgyi eszközként tartják nyilván. Az üzemeltetési szerződés szerint a szállodákban lévő berendezési tárgyak selejtezését, pótlását, cseréjét az üzemeltető társaság végzi. A berendezési tárgyak egyedi értéke nagyrészt 100 E Ft alatti. A kis értékű berendezési tárgyak nem az üzemeltető cég tulajdonában vannak, az elszámolt költségeket havonta, a többi költséggel együtt átszámlázzák a megbízó társaságnak. Mikor járunk el helyesen az üzemeltető társaság elszámolásának elkészítése során? Ha az üzemeltető társaság a kis értékű szállodai berendezési tárgyakat készletként kezeli, beszerzéskor anyagköltségként számolja el, év végén a meglévő, fel nem használt felszerelési eszközöket készletre veszi. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a készleten lévő eszközöket átszámlázza a megbízó cégnek. Ha az üzemeltető társaság a kis értékű eszközökről tárgyieszköz-nyilvántartást vezet, az 1. számlaosztályban nullásan, mert az üzemeltető cég egy összegben elszámolja, a tárgyieszköz-nyilvántartó programban megjelenik a darabszám és 0 érték. Ha a társaság nem üzemelteti tovább a szállodákat, a tárgyieszköz-programjában és az 1. számlaosztályban lévő kis értékű eszközök érték nélkül szerepelnek, átszámlázni nem lehet, mert a megbízó társaság azt már egyszer megfizette, a tulajdonában van. Mikor selejtezze le, hogy ne szerepeljenek az üzemeltető cég könyveiben és a tárgyieszköz-kimutatásában?

Kérdés: A termék beszerzésére kiírt pályázat egyik feltétele, hogy a szállítani kívánt termékből egy mintadarabot át kell adni a pályázatot kiíró jogi személynek. Oka a termék bevizsgálása, az ajánlatban szereplő jellemzők ellenőrzése. A mintadarab nettó ára 20-50 ezer forint. A pályázatot kiíró cég általában nem küldi vissza a mintadarabokat, még vesztes pályázat esetében sem. Helyesen jár el a pályázatot benyújtó cég, ha
– a számvitelben az átadott mintadarab értékét a térítésmentes átadás szabályai szerint számolja el,
– a társasági adó alapját nem növeli meg az átadott mintadarab értékével,
– az áfát az átadott termék nettó értéke után megfizeti?

Kérdés: A társaság egy nemzetközi kiállításra külföldön a kiállítás területén több százmillió forint bekerülési értékű pavilont, jelentős alapterületű, többszintes épületet hozott létre épületgépészeti elemekkel együtt. A kiállítás hat hónapig volt nyitva. Ezt követően a pavilont le kell bontani, a területet vissza kell állítani, amelyre kb. másfél év áll rendelkezésre. A társaság tervei szerint Magyarországon a kiállításra felépített épületet újraépítik, amelyhez hazaszállítják, és felhasználják az eredeti, a bontás során nem sérült anyagokat, gépészeti elemeket is. A társaság a kiállításra felépített pavilont előző évben a tárgyi eszközök között mutatta ki, és értékcsökkenést számolt el utána, még a kiállítás bezárását követően is. Tekinthető-e tárgyi eszköznek a kiállítás idejére felépített épület, amit a kiállítást követően le kell bontani? Ha nem, akkor az épület megépítésével kapcsolatos költségeket hogyan kellett volna elszámolni? Tárgyi eszközzé minősítés esetén elszámolható-e értékcsökkenés a kiállítás bezárását követően? Át kell sorolni a készletek közé? Ha igen, mi tekintendő piaci értéknek? Az újraépítés során fel nem használható anyagok után az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenést el kell-e számolni? A bontási költségek a Magyarországon újraépített épület bekerülési értékébe beszámíthatók-e, vagy csak a hazaszállított és felhasznált építési anyagok, gépészeti elemek?

Kérdés: Társaságunk az alapanyagok beszerzéséhez kapcsolódó bejövő fuvardíjat az alapanyagok között, az 51. számlacsoportban számolja el, annak ellenére, hogy az szolgáltatás. Az iparűzési adó alapjának kiszámításánál ezt az alapanyagok költségébe beszámíthatjuk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?

Kérdés: 2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy – eltérő jogszabályi előírás hiányában – a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.

Kérdés: A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?