Befektetett eszközök alsó értékhatára

Kérdés: Az Szt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Tehát nem kötelező, csak szabad. Ez a gyakorlatban így is van, hiszen néhány irodaszer akár évtizedekig is használható, de értékének sekélysége miatt mégsem tekinti senki tárgyi eszköznek, hanem a beszerzéskor anyagköltségként számolja el. Az egyértelműség miatt célszerűnek tűnik, ha a vállalkozás számviteli politikájában összeghatárral rögzíti, hogy meddig anyag valami, és milyen értéktől tárgyi eszköz. A kérdés az, hogy mekkora lehet ez az összeg?
Részlet a válaszából: […] ...egy részét (olló, lyukasztó, tűzőgép stb.) senki sem tekinti tárgyi eszköznek csekély bekerülési értékük miatt, a beszerzéskor anyagköltségként számolják el. Ezzel megsértik az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltakat, mely szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...módosítani kell a társaságiadó-bevallást is. Sőt a számviteli törvény szerinti értékelésnek lehet olyan hatása, ami megváltoztatja az anyagköltséget, az eladott áruk bekerülési értékét stb., ezek pedig a helyi iparűzésiadó-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Karbantartás a megrendelő anyagával

Kérdés: 2008-ban a 3522. kérdésre adott válaszban azt írták, hogy a szolgáltató által elvégzett munka értéke magában foglalja a javításhoz/karbantartáshoz szükséges anyagok értékét még akkor is, ha azt a megrendelő biztosítja, ezért a megrendelőnél a vásárolt anyag is igénybe vett szolgáltatásként számolandó el. Ugyanakkor 2010-ben hasonló kérdésre, a 4497. számú válaszban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy – eltérő jogszabályi előírás hiányában – a megrendelő által megvásárolt és a javítást végzőnek átadott anyagot anyagköltségként kell elszámolni, és csak a javítás munkadíját kell az igénybe vett szolgáltatások költségei között kimutatni. Ugyanarra a kérdésre irányuló két válasz egymással ellentmondásban áll. Szíveskedjenek az ellentmondást feloldani.
Részlet a válaszából: […] ...értékét az előállítási költségek között, mint közvetlen költséget kell elszámolni, közvetlen költségként csak a vásárolt anyag anyagköltségként elszámolt összege mutatható ki.Nyilvánvaló, hogy szolgáltatásnyújtás esetén sem lehet másként eljárni, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Vásárolt munkaruhák besorolása

Kérdés: A közfoglalkoztatottak számára vásárolt munkaruhát (mellény, kesztyű, csizma stb.) kis értékű tárgyi eszköznek kell besorolni, vagy itt is csak a használat időtartama szerint kell megítélni? Rövid időtartamú közfoglalkoztatásnál (egyhuzamban maximum 4 hónapig használja egy dolgozó) lehet, hogy nem vesz részt újabb közfoglalkoztatásban. Vagy független a munkaruhák besorolása attól, hogy közfoglalkoztatás-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...a rövid, egy évet nem meghaladó szolgálat, a vásárolt munkaruhákat anyagként kell készletre venni, majd a használatbavételkor anyagköltségként elszámolni.Ha a már használt munkaruha tisztítás, fertőtlenítés után más közfoglalkoztatottnak is átadható, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Logózás költségeinek elszámolása

Kérdés: "A" kft. "B" kft.-től tollat, naptárt, üdvözlőlapot rendel, amelyen kéri logójának a feltüntetését. "B" kft. a számláján tételesen számlázza a rendelt tételeket, majd külön tételként a logózás grafikai tervezési díját, illetve a nyomdafilmkészítés díját. Helytálló az az értelmezés, hogy az "A" kft. által felhasznált tételek anyagköltségként számolhatók el, mivel az "A" kft. nem feliratozást rendelt meg, hanem olyan nyomtatványt, irodaszert, amelyet feliratoztak, vagyis a feliratozás (mint szolgáltatás) az anyagköltség járulékos része?
Részlet a válaszából: […] ...előírásoktól.Az "A" kft. által beszerzett tollat, naptárt, üdvözlőlapot először készletre kell venni, és csak a felhasználáskor kell anyagköltségként elszámolni. (Sőt előfordulhat, hogy nem anyagköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Nyomóforma költségei

Kérdés: "A" kft. nyomóforma legyártását rendeli meg "C" kft.-től, amely az "A" kft. által gyártott termékek csomagolásának feliratozását szolgálja. "C" kft. a számláján nyomóformaköltséget, illetve munkadíjat számláz, az ügylet végeredményeként átadja az elkészült kliséket az "A" kft.-nek. Az "A" kft. a "D" kft.-től megvásárolja (legyártatja) a csomagoláshoz szükséges dobozokat, és átadja neki a kliséket, hogy a dobozok már a szükséges feliratokkal együtt érkezhessenek. A "C" kft. klisék előállításáról szóló számlája elszámolható-e "A" kft.-nél anyagköltségként?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven túl a dobozok feliratozására nem használja, akkor a "D" kft.-nek történő átadás utáni első használatkor az anyagkészletet az anyagköltségkénti elszámoláskor ki kell vezetni.Amennyiben a nyomóforma egy éven túl is használható, akkor elsődlegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Jótállás vevői önrésze

Kérdés: Új gép vásárlásánál a gép árában szerepel egy 4+1 éves kiterjesztett garancia is. A jótállásban a vevői önrész meghibásodásonként 125 000 Ft+áfa. Meghiúsulási limit 3 750 000 Ft+áfa anyagköltség. Teljes anyagköltségre vonatkozó kárlimit évente 5 000 000 Ft+áfa. A vásárolt gép a 2. évben meghibásodott. A forgalmazó cég megjavította, és leszámlázta az anyagköltséget (300 000 Ft+áfa), egy másik számlában lemínuszolta, majd a fizetendő önrészt (125 000 Ft+áfa) számlázta le, így a számla végösszege mínusz 175 000 Ft+áfa lett. Ezt az összeget vagy visszautalja, vagy kompenzálja egy következő számlájában. Hogyan kell könyvelni a fent leírtakat?
Részlet a válaszából: […] ...önrész.A leírtakból következően elsődlegesen a jótállásra vonatkozó megállapodást kell javítani, sem a meghibásodási limit nem lehet anyagköltség, sem a kárlimit éves összege. A forgalmazó cég sem számlázhat anyagköltséget (nem értékesített vásárolt anyagot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...állományváltozása (ha nőtt, akkor mínusz, ha csökkent, akkor plusz előjellel);c) a saját előállítású eszközök aktivált értéke;d) anyagköltségként könyvelt összeg mint közvetlenül felhasznált anyag;e) a termelői tevékenységhez igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...a csökkentő tételek (levonások) összegét, az éves nettó kötelezettséget.A szakképzéssel kapcsolatos költségeket a felmerüléskor anyagköltségként, bérköltségként, bérjárulékként, igénybe vett szolgáltatások költségeként, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Fejlesztést és költséget ellentételező támogatás

Kérdés: A kft. vállalatirányítási rendszer bevezetésére nyert pályázatot (GOP). Az elnyert támogatás nincs nevesítve, hogy fejlesztési vagy működési költségekre kapott támogatás. A projekt elszámolható költségei között szerepel bér és járulékok, tanácsadás, ingatlanberuházás, hardver- és szoftvertechnológiai fejlesztés. A projekt 2012. 01. 23-án indult, 2013. 10. 31-én zárult le. A támogatást 2014. 10. 10-én utalták ki. A projekt során beszerzett eszközök folyamatosan aktiválásra kerültek, így az értékcsökkenés is elszámolásra került 2012., 2013. években. Hogyan, mi alapján kell megbontani a kapott támogatási összeget fejlesztési támogatásra és a működési költségek fedezetére kapott támogatásra? A működési költségekre jutó támogatás teljes összegében 2014. évi bevétel lesz, mivel a költségek 2012-2013-ban merültek fel?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzéshez kapcsolódóan felmerült munkabért és járulékait, igénybe vett szolgáltatások költségeit, a kapcsolódóan elszámolt anyagköltséget stb., amelyeket a beszerzett eszközök bekerülési értékében kellett számításba venni), továbbá a projekt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
1
17
18
19
56