348 cikk rendezése:
31. cikk / 348 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
32. cikk / 348 Kettős állampolgár befektetéseinek adózása
Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
33. cikk / 348 Visszavásárolt üzletrész bevonása vagy ajándékozása
Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.
34. cikk / 348 Romániában levont forrásadó könyvelése
Kérdés: Van egy társaság, amely egy romániai cégnek ad bérbe gépeket. A bérbeadás helye Románia. A román cég a magyar cég által számlázott bérleti díjból levonja a 10% forrásadót, és ez a csökkentett érték jelenik meg jóváírásként a bankszámlán. Mikor kell könyvelni a levont forrásadót, és mikori árfolyamon? Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kifizetés időpontjában könyveltük az adót a 89. számla Tartozik oldalára, illetve csökkentettük a vevőkövetelést, az alkalmazott árfolyam az a jóváírás napján érvényes MNB-árfolyam. Év végén pedig elhatárolással könyveltük a következő évben pénzügyileg rendezésre került forrásadót (T 89 – K 48). Helyesen járunk el a könyveléskor?
35. cikk / 348 Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése
Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
36. cikk / 348 Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama
Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
37. cikk / 348 USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása
Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
38. cikk / 348 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
39. cikk / 348 Osztalékfizetés tárgyi eszközzel
Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
40. cikk / 348 Dolgozói részvény elszámolása, adózása
Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
