Egyéves szolgáltatásnyújtáshoz beszerzett eszköz minősítése

Kérdés: Adott egy vállalkozás, amely szerződést kötött egy évre szolgáltatásnyújtásra. A tevékenységhez szükség van egy számítástechnikai eszközre, amelynek értéke 1,5 millió forint. Az eszközt az ügyfél vásárolja meg, és a tulajdonában is marad, de ki lesz helyezve a megrendelőhöz. Mivel elvileg 1 évig lesz használatban, jól gondolom-e, hogy a 2. számlaosztályban, a készletek közé kell könyvelni? Ezzel egyidejűleg el lehet-e számolni költségként, mivel a szolgáltatás díját is egy összegben, előre kifizeti a megrendelő? Hogyan kell eljárni, ha a megrendelő jövőre a szolgáltatás igénybevételének a meghosszabbításáról dönt?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy sajnos többszörösen rosszul gondolja, amelyet a második kérdése vissza is igazol.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Ajándékba kapott festmény kerete

Kérdés: Kivás kft. ajándékba kapott 3 db festményt (nem zsűrizett alkotás), ezeket szeretné bekereteztetni. A keretezés költsége kb. 100 ezer forint. Ezt elszámolhatja-e költségként a kft.? A festményeket nyilvántartásba kell venni?
Részlet a válaszából: […] Az ajándékba kapott festményeket is minősíteni kell az Szt. 23. §-a alapján, és rendeltetésük, használatuk alapján a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé be kell sorolni. Az ajándékba kapott festmények közvetett módon szolgálhatják a vállalati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 10.

Értékvesztés elszámolása osztalékfelvét után

Kérdés: Adott egy "X" társaság, amelynek a saját tőkéje többszöröse a jegyzett tőkéjének. "A" társaság megvásárolja ezt a céget, és abban bízva, hogy "X" kft. továbbra is jól teljesít, a részesedésért a saját tőke másfélszeresének megfelelő összeget fizetett. Ezt követően az első adandó alkalommal a jegyzett tőkén felüli tőkét teljes összegben kifizeti magának, mint tulajdonosnak osztalékként. "X" kft. saját tőkéje lecsökken a jegyzett tőke szintjére, és közben az is kiderül, hogy nem is várható, hogy a következő években számottevő nyereséget legyen képes elérni. Az anyavállalat "A" társaságnál erre a részesedésre mikor kell, illetve lehet értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az első adandó alkalom az osztalékról való döntésre az "X" kft. vétele éve számviteli beszámolója elfogadásakor megtartott taggyűlésen vagy azt követően volt. Ha feltételezésünk nem helyt­álló, akkor az "A" társaság a számviteli előírásokat durván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés: A vállalkozás OTP-s pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapírszámla-kivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni? (Lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá.) A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?
Részlet a válaszából: […] Az OTP-s pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Befektetési jegy havonta közölt árfolyama

Kérdés:

A vállalkozás OTP pénzpiaci befektetési jegyet vásárolt. Ismert a darabszám és a vételár, ezek szorzata a könyv szerinti érték. Az értékpapír számlakivonat havonta tartalmazza a darabszámot és a piaci árfolyamon számított értéket, amelyet – ismereteim szerint – nem kell könyvelni, tájékoztató adatként szolgálnak. A befektetett eszközök vagy forgóeszközök között kell nyilvántartásba venni (lekötött betét helyett választotta ezt a fajta megtakarítást, de több mint egy éve nem "nyúlt" hozzá)? A vételár és a visszavásárlási ár közötti különbözetet kell majd a pénzügyi bevételek között elszámolni? Év végi leltározáskor a kivonaton szereplő darabárat ellenőrizzük, a piaci értéknek bármiben van jelentősége?

Részlet a válaszából: […] Az OTP pénzpiaci befektetési jegyek is olyan eszközök, amelyek beszerzésekor az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni, azaz rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A különböző értékpapíroknak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint: "A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének a jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása

Kérdés:

Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt ismerni kellene, hogy a kérdés szerinti kerítések és a vadgazdálkodó tevékenysége között van-e valamilyen kapcsolat, milyen hatással van a kerítés léte vagy nem léte a vadgazdálkodó tevékenységére. A számviteli előírások alapján "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Alapítvány alapítása

Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény 2023. január 1-jétől hatályos módosítása kiegészítette az Szt. 27. §-át egy új (4a) bekezdéssel. Az új előírás szerint egyéb tartós tulajdoni részesedésként kell kimutatni a 3. § (6) bekezdés 3. pontja alá nem tartozó, a 6. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Piaci értékre alapozott értékhelyesbítés megszüntetése

Kérdés:

A társaság a 2021. üzleti évben még konszolidálásba bevont leányvállalata egy nagy társaságnak. Az anyavállalattal azonos módon élt a tárgyi eszközök értékhelyesbítése elszámolásának lehetőségével. 2022 januárjában az anyavállalat eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló magánszemélynek. A volt leányvállalat egyedi beszámolójának adatai soha nem érték el az Szt. 155. § (3) bekezdésében meghatározott értékeket, tehát önálló könyvvizsgálatra nem kötelezett a cég. Az Szt. 59. § (2) bekezdése szerint az értékhelyesbítések megállapításához az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni akkor is, ha egyébként könyvvizsgálatra nem kötelezett a vállalkozás. Amennyiben az új vezetés, illetve tulajdonos nem szeretné az értékbecslés és a könyvvizsgálat költségét viselni, dönthet-e úgy, hogy a továbbiakban ne legyen a mérlegben a piaci értékre alapozott értékhelyesbítés kimutatva? Ki lehet-e vezetni a könyvekből az értékhelyesbítést és az értékelési tartalékot?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket ..., ezen eszközök – az 58–59. § előírásai szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvaló, számviteli-politikai döntés kell ahhoz, hogy az építőipari társaságnál a zsalurendszer elemeit a használatbavételkor azonnal (egy összegben) az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozással költségként elszámolja, illetve a 23. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
14