Pénzügyi instrumentumok hasznosítása

Kérdés: Az Szt. 95. §-ának (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy az üzleti jelentésben be kell mutatni a pénzügyi instrumentumok hasznosítását, a kockázatkezelési politikát és a fedezeti ügyletpolitikát, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash flow-kockázatot, számszerűsítve is. Ezen bemutatásokat a valós értékelést nem alkalmazó vállalkozásoknak is el kell végeznie? Ha igen, akkor milyen szakirodalom áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóantartalmaz a nemzetközi szabályrendszerhez illeszkedő rendelkezéseket. A tőkepiacok nemzetközi fejlődése a tulajdonosok, abefektetők részéről olyan újszerű információs igényt támaszt, amelynek az alényege, hogy a beszámolót készítő vállalkozó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...nettó eszközértéke egy befektetési jegyrejutó összege és a befektetési jegy névértéke közötti különbözet kerülkifizetésre a befektető részére, amely mindenképpen kifizetésre kerül, mivel azilyen hozamígéretet bankgaranciával kell alátámasztani. Akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: A 2006. évi X. tv. 104. §-ában foglaltak alapján történő térítésmentes szövetkezeti üzletrész átvétele és annak kötelező bevonásával kapcsolatos helyes (ajánlott) számviteli elszámolásához kérnék segítséget.
Részlet a válaszából: […] ...egyenlege nem lehet akadálya!). Utalni kell még a Szöv-tv. 105. §-ára is, amely szerint aszövetkezet által megszerzett, átalakított befektetői részjegyet a szövetkezeta soron következő közgyűlés határozatával bevonja. A közösségi alapba kellhelyezni– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Cég értéke cégvásárláskor

Kérdés: Szeretnénk vásárolni egy biztosítási brókercéget, amelynek az árbevétele 10-12 millió forint évek óta. A cég üzleti vagy cégértékét az eladó a meglévő 5 millió forint szavatolótőkével együtt 15 millió forintban határozta meg. A befektetésre jutó saját tőkén felüli üzleti érték az immateriális javak között nyilvántartásba vehető-e és 5 év alatt leírható-e?
Részlet a válaszából: […] ...leírásként elszámolandó üzleti vagy cégértékre. (Vitatható a vételár, ha az üzleti vagy cégérték költségkénti elszámolása a befektető cégnél veszteséget eredményez, illetve a más tevékenység során elért nyereséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Befektetési jegyek hozamának elszámolása

Kérdés: Van-e eltérés a nyílt, illetve a zárt végű befektetési jegyek hozama elszámolásában? És akkor, ha a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között mutatjuk ki? Számomra ellentmondásos az Szt. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja, egyrészt a nettó eszközérték és a névérték, másrészt a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték közötti különbözetről szól. Melyik az igaz?
Részlet a válaszából: […] ...ismeri, ahhoz tud viszonyítani, a befektetési jegy könyv szerinti értékéről nincs (de nem is kell, hogy legyen) információja. A befektető a megkapott hozamot könyveli a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, a hozam jóváírása után sem változik a befektetőnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Cégérték kimutatása

Kérdés: Egy cég induló projektjéhez befektetőket keres, ezért szeretné kimutatni mérlegében a valós cégértéket (a goodwill, a céghírnév, a piacon betöltött szerep, a szellemi tőke értékére gondolunk). Milyen formában valósítható ez meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő igény az Szt. mai előírásai szerint nem teljesíthető.Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja részletezi, hogy milyen esetben, milyen feltételek teljesülése mellett lehet az üzleti vagy cégértéket a mérlegben kimutatni. A mai törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

A törzstőke leszállításának könyvelése a tagnál

Kérdés: A kft. veszteségrendezés miatt a törzstőkét leszállította. Ezáltal a befektetőnél (a tagnál) csökken a részesedés értéke. Hogyan kell ezt a számvitelben rendezni? Van-e társaságiadóalap-korrekció?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél a veszteség miatti tőkeleszállítás esetén a jegyzett tőkét – a cégjegyzékbe történt bejegyzés időpontjával – az eredménytartalékkal szemben kell csökkenteni (T 411 – K 413). Így a tőkeleszállítás miatt a saját tőke értéke nem változik. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...emelését (T 413 – K 411) – függetlenül attól, hogy azt jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján hajtották végre – a befektetőnél a részesedések között eltérő módon lehet (illetve kell) nyilvántartásba venni, annak függvényében, hogy a meglévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Ismételt letétbe helyezés, közzététel

Kérdés: Előfordulhat, hogy a már letétbe helyezett, közzétett 1998-1999-2000. évi éves, egyszerűsített éves beszámolónál olyan hiányosságok kerülnek megállapításra, amelyek a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolják. Nem világos számunkra, ilyen esetben az érintett évek közzétett és módosuló adatait hogyan kell ismételten közzétenni, évenként külön-külön vagy a feltárás évében összevontan? A megoldást egy összetett példán kérjük bemutatni, egészen a tőkeváltozás megállapításáig.
Részlet a válaszából: […] ...a piac szereplői minél előbb információt kapjanak, és ezen információkat döntéseikhez felhasználhassák. Az ügyfelek, a hitelezők, de a befektetők, a tulajdonosok számára is az adott vállalkozás megítélésénél fontos, ha az ellenőrzés olyan jelentős összegű hibákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...A válaszban néhány sajátos esetre is utaltunk, kiemelve, hogy a jegyzett tőkén felüli tőke terhére történő tőkeemelés esetén a befektetőnek, a tulajdonosnak számos körülményt kell mérlegelnie ahhoz, hogy a térítés nélkül kapott részesedés bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
4
5
6