347 cikk rendezése:
271. cikk / 347 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: A kft. 2004-ben mikrovállalkozásnak minősül. Tevékenysége szőlőtermesztés saját ültetvényen, szőlőfelvásárlás, borkészítés saját pincészetben, palackos bor értékesítése saját pincészetből. 2004-ben csökkentheti-e a korábban még használatba nem vett ingatlan és műszaki gép, berendezés, felszerelés érdekében elszámolt beruházás értékével a társaságiadó-alapot?
272. cikk / 347 Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye
Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
273. cikk / 347 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Igénybe lehet-e venni a kis- és középvállalkozások beruházásiadóalap-kedvezményét telek, új személygépkocsi és kis értékű tárgyi eszköz vásárlása esetén? A 2003-ban igénybe vett kedvezmény – ha nem jogszerű – a társaságiadó-alap önellenőrzésével módosítandó, vagy a kedvezmény kétszeresével kell növelni az adólapot?
274. cikk / 347 Nullára leírt járművek, gépek karbantartása
Kérdés: A társaságnál több olyan jármű, gépi berendezés is van, amelynek a nettó értéke 0 (azaz nullára leírt), de nem üzemképtelen. Ilyen esetben a karbantartás címén elszámolt javítási költségeket az eszközökre kell aktiválni? A könyvvizsgáló kifogásolta, mert nem így jártunk el.
275. cikk / 347 Használaton kívüli híddaru felújítása
Kérdés: A vállalkozás több épületből álló ingatlant vásárolt. Az egyik épületben található a 15 éve használaton kívüli híddaru. A híddaru értéke nem szerepel az adásvételi szerződésben. A híddarut csak felújítás után lehet használni. Milyen értéken szerepeljen a híddaru? És hol kell kimutatni, a tárgyi eszközök között, vagy az épület értékét növelő beruházásként?
276. cikk / 347 Vadásztársaság áfaelszámolása
Kérdés: A vadásztársaság alapszabálya szerint a társaság feladata és tevékenységi köre a következő: biztosítja a vadászterületen élő vadállomány védelmét, óvja és védi a természetvédelmi értékeket és berendezéseket, mezőgazdasági termelőtevékenységet végez a vad téli takarmányozásához szükséges mértékben, gondoskodik a vad szükségszerű takarmányozásáról, a természetes szaporulat figyelembevételével mesterséges vadnevelést végez, a vadásztársaság tevékenységéhez szükséges kiadások részbeni fedezéséhez – bérvadászok részére – vadászatot szervez. Bevételei: őzbaktrófea-, őzbakagancs-, élőnyúl-értékesítés, bérkilövési díj, lőtt mezei nyúl értékesítése. Az áfaelszámolás során kell-e arányosítást alkalmazni, mivel van 25 százalékos árbevétel, exportárbevétel, tagdíj, ami tárgyi adómentes?
277. cikk / 347 Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy autómosó tevékenységet folytató vállalkozás fűtési rendszert szeretne kiépíteni bérelt telephelyén. Eddig egyáltalán nem volt ott fűtés. Ha a cég mikrovállalkozásnak minősül, és az egyéb feltételeknek megfelel, igénybe veheti-e a beruházás értéke alapján az adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt? Ha olyan fűtési rendszert épít ki, amely ún. hőlégfúvásos, és gázolajjal fűtenek, akkor a gázolaj jövedéki adója visszaigényelhető-e?
278. cikk / 347 Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
279. cikk / 347 Épületrészek aktiválása külön-külön
Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
280. cikk / 347 Beruházás vagy felújítás
Kérdés: A távhőszolgáltató cégnél az eszközök értékében hatalmas arányt képviselnek a távvezetékek és hőközpontok. Ezek folyamatos felújításra szorulnak. A felújítás során egy-egy szakaszt, részt kicserélünk, ennek értékét ráaktiváljuk a berendezés értékére. De mi a teendő a kibontott résszel? Az erre jutó bruttó értéket és elszámolt értékcsökkenést nem kell kivezetni? Csak a bontási vagy hulladékanyag értékét? Az eszközök bruttó értékéhez történő viszonyításnál a bruttó érték halmozódása jelentős torzulást eredményezhet. Hol van utalás az Szt.-ben a helyes elszámolásra?
