356 talált állásfoglalás a berendezés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk egyik tárgyi eszköze káresemény következtében teljesen megsemmisült. Ez egy technológiai berendezés volt, már nulla nettó értékkel. A biztosító kártérítést utalt részünkre, amely durván az új tárgyi eszköz bekerülési értékének a felét képviselte. Van-e szabályos lehetőség arra, hogy a kapott kártérítés összegét halasztott bevételként számoljuk el, az évenkénti értékcsökkenéssel arányosan?

Kérdés: Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Kérdés: Cégünk vásárolt egy épületet, amely még nincs üzembe helyezve. A következő költségek merültek fel: kisebb javításhoz anyag, áramdíj, gázdíj, szemétszállítás, rovarirtás, biztosítási díj, építményadó, festés, egy gondnok megbízási díja, riasztó kiépítése. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? (Üzembe helyezés után bérbe lesz adva az épület.)

Kérdés: Cégünk irodaépületében kicserélték a vízvezeték 90%-át, illetve 20 darab villanybojlert szereltek fel a meleg víz előállítására. Korábban gázzal melegítették a vizet. Ezt felújításként vagy karbantartásként kell könyvelni?

Kérdés: Kkv igénybe vehetné-e a kisvállalkozói kedvezményt a 2023. adóévben, és csökkentheti-e az adózás előtti eredményét, ha a több éven át húzódó beruházást 2022. évben befejezte, a kérdéshez kapcsolódó tárgyi eszközt (gépek, berendezések) 2022. adóévben kifizette, de az üzembe helyezése, aktiválása 2023. évben történik meg?

Kérdés: Vendéglátóipari egységet üzemeltető cég jelentős felújításokat végzett az általa kezelt étteremben. A konyhai gépészet felújítása mellett korszerűbbre cserélték a pénztárgépeket is. A pénztárgéphálózat több pénztárgépet is tartalmaz, amelyek összeköttetésben vannak a rendelések feldolgozását követő rendszerrel, illetve a banki terminálokkal. Az étterem tekintetében kezelhető-e műszaki eszközként a pénztárhálózat, vagy inkább egyéb berendezésnek minősül? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerint az adóalap-csökkentő tétel érvényesítése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy megfelelően kerüljön elszámolásra a pénztárgép-beruházás.

Kérdés: A társaság termelőüzemében használt nagy értékű gépeknek, berendezéseknek (továbbiakban: gépek) várható élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, illetve a tevékenységre jellemző körülmények figyelembevétele, továbbá egyéb rendelkezésre álló releváns információk alapján határozta meg (lineáris módszer alkalmazásával) az évenként elszámolható értékcsökkenését. Az eszköz aktiválására 2020-ban került sor. Az értékcsökkenés az üzem folyamatos működését feltételezve került meghatározásra. Az elmúlt időszakban jellemző, és esetünkben az üzem működését jelentősen befolyásoló gazdasági, piaci és időjárási körülmények hatására az üzem folyamatos működése nem biztosított. Ennek okán az értékcsökkenés elszámolásának – figyelemmel az összemérés elvének teljesülésére is – lineáris módszerről teljesítményarányos módszerre történő változtatása lenne indokolt 2022-től. Az Szt. 53. §-ának (5) bekezdése alapján mód van arra, ha az eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható. Helyesen értelmezem azt, hogy a hivatkozott jogszabályhely alapján a gazdasági környezet változásának bizonyítottan (a kiegészítő mellékletben is vállalhatóan bemutatható módon) üzemműködésre gyakorolt hatása alapján a társaság megváltoztathatja az értékcsökkenés elszámolásának módját lineárisról teljesítményarányosra?

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.

Kérdés: A kft. bérleti szerződést köt egy magánszeméllyel. A bérleti szerződés lakás bérletéről szól, amely lakást a bérbeadó saját költségén a bérbevevő igényei szerint átalakítja, de a bérbeadó költségeit a kft. megtéríti. A kft. az átalakítás idejére bérleti díjat nem fizet, csak az átalakítás befejezése után. Az átalakítás költségeinek bérbeadó részére való megtérítését hogyan lehet értelmezni? Beszámítás a bérleti díjba? Esetleg bérelt ingatlanon történt beruházás?

Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.