337 cikk rendezése:
81. cikk / 337 Adómentes juttatások elszámolása
Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
82. cikk / 337 Lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrész felújítása
Kérdés: A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény (Lszt.) 10., 11., 12. §-ai tartalmazzák, hogy mi lehet a lakásszövetkezet tulajdonában. Lényeges előírást fogalmaz meg a 11. §, amely szerint, ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó földrészlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más építmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak. A kérdező véleménye szerint, amennyiben a lakásszövetkezet a saját tulajdonában lévő építményrészeken, berendezéseken és felszereléseken végzi a felújítást, és nem a lakók tulajdonában lévő lakáson, akkor azt, mint saját tulajdont aktiválni kell. Így nem merül fel számlaadási kötelezettség. A lakástulajdonos által felújítási céllal befizetett összegek a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint végleges pénzeszközátvételnek minősülnek a lakásszövetkezetnél.
83. cikk / 337 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
84. cikk / 337 Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap-csökkentése
Kérdés: Cégünk 2018 októberében 40 millió Ft értékben új megmunkálóközpontot vásárolt. A gép-berendezés üzembe helyezésére, használatbavételére nem került sor, mert 2018 novemberében a számlavezető pénzintézetével a gép pénzügyi megfinanszírozásához ún. visszlízingszerződést kötött, melynek következtében értékesítette bankja felé a termelőgépet, és ugyanazon a napon vissza is vásárolta a banktól. November végével került üzembe helyezésre, használatbavételre a megmunkálóközpont. Ebben az esetben – visszalízingelt új gép – társaságunk érvényesítheti-e 2018. évre a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerinti kkv-s kedvezményt?
85. cikk / 337 Kerti öntözőrendszer és kis tó minősítése
Kérdés: A kerti öntözőrendszert egyéb építményként vagy egyéb berendezésként kell vagy lehet kimutatni? A kerti kis tavat, amit készen lehet venni (üvegszálas műgyanta az anyaga), egyéb építményként kell kimutatni?
86. cikk / 337 Hulladékágazat eszközeinek értékcsökkenési leírása
Kérdés: Kérem segítségüket a társaságiadó-törvény 2. számú melléklet IV. d) pontjának értelmezésében. E pont 10%-os értékcsökkenési leírás alá vonja a hulladékágazat gépeit, berendezéseit, felszereléseit, járműveit. A tv. alapján nem tudjuk eldönteni, hogy ki tartozik a hulladékágazatba. A 467708 fő tevékenység alapján hulladék-nagykereskedelemmel foglalkozó társaságunk besorolható-e a hulladékágazatba? VTSZ-számokat nem sorolnak fel a hivatkozott pontban. A 13. és a 14. számlaosztályba tartozó tárgyi eszközökre teljeskörűen a 10%-os kulcsot kell alkalmazni? Társaságunk nagyrészt fémhulladék-nagykereskedelemmel, -feldolgozással foglalkozik. A tevékenység során a rakodógépek és járművek nagymértékben használódnak, így a 10%-os értékcsökkenést nagyon indokolatlannak tartjuk.
87. cikk / 337 Automata felügyeleti egységek amortizációja
Kérdés: Az AFE-egységeket tárgyi eszközként kezeljük. A számvitelben az értékcsökkenést lineárisan 20 százalékkal állapítottuk meg. A bekerülési érték 200 E Ft alatt van, de a számviteli politikában nem választottuk az 50 százalék/év értékcsökkenés-elszámolási lehetőséget, nem tudjuk, milyen vtsz. alá tartozik. A maradványérték: nulla. A Tao-tv. szerinti értékcsökkenést elszámolhatjuk-e a számvitel szerint választott 20 százalékkal?
88. cikk / 337 Értékesített gépek, berendezések szervizelésének minősítése
Kérdés: A gépekkel, berendezésekkel kereskedő kft. vállalja az általa értékesített gépek, berendezések rendszeres, ismétlődő szervizelését, karbantartását az értékesítést követően. Kimutathatók-e alvállalkozói teljesítésnek a következő ügyletek, vagy igénybe vett szolgáltatások (a feltételek teljesülése esetén közvetített szolgáltatások)? Keretszerződés alapján egy másik vállalkozás végzi a cég vevőinél a szükséges karbantartási, javítási munkákat. (A másik vállalkozás számláz, a kérdező cég valójában továbbszámláz vevői felé.) Variációk:
– a vevőnél minden karbantartási munkát az "alvállalkozó" (a másik vállalkozás) végez;
– a karbantartási munkákat részben a cég, részben az "alvállalkozó" végzi;
– eseti karbantartás esetén az "alvállalkozó" a cég felé számláz, a cég pedig a vevő felé, de lehet az is, hogy a megrendelt karbantartást részben a cég végzi, részben az "alvállalkozó".
Milyen esetben és milyen feltételekkel minősíthetők az "alvállalkozótól" befogadott számlák alvállalkozói teljesítésnek?
– a vevőnél minden karbantartási munkát az "alvállalkozó" (a másik vállalkozás) végez;
– a karbantartási munkákat részben a cég, részben az "alvállalkozó" végzi;
– eseti karbantartás esetén az "alvállalkozó" a cég felé számláz, a cég pedig a vevő felé, de lehet az is, hogy a megrendelt karbantartást részben a cég végzi, részben az "alvállalkozó".
Milyen esetben és milyen feltételekkel minősíthetők az "alvállalkozótól" befogadott számlák alvállalkozói teljesítésnek?
89. cikk / 337 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
90. cikk / 337 Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása
Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
