Visszatartott kaució elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk bérbe adott egy ipartelepet egy kft.-nek 2004 márciusában. A bérbeadás kapcsán 460 000 Ft (2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű) kauciót vett át a bérlőtől. A bérleti szerződést közös megegyezéssel a felek megszüntették, de a kaució nem került visszafizetésre. Ügyfelünk újabb bérlőnek adta bérbe az ipartelepét, aki annak egy részét bérbeadja a korábbi bérlőnek. Mit kell tennünk a könyvelésben a kaució összegével? Változtat-e az elszámolás módján az, ha a bérleti szerződésben a bérbeadó kikötötte, amennyiben a bérlő az esedékessé vált bérleti díjat a tárgyhó 10-éig nem fizeti meg, a bérleti szerződés automatikusan érvényét veszti, és a kaució a bérbeadó tulajdonába kerül?
Részlet a válaszából: […] A bérbeadó az ipartelep bérbeadásakor a Ptk. előírásaimellett óvadékot kérhet, amelyből a bérleti szerződés nem teljesítése vagy nemszerződésszerű teljesítése esetén a követelését közvetlenül kielégítheti. Azóvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Vízadagoló berendezéssel természetbeni juttatás

Kérdés: A kft. bérel egy vízadagoló berendezést, 5 fokos hideg víz és 90-95 fokos forró víz (kávé, tea és instant italok) készítéséhez. A munkáltató ezt valamennyi munkavállalója (5 fő) részére biztosítja. A szállító leszámláz 1 hónapra 19 liter vizet, ballonbetéti díjat, műanyag poharat, összesen 8321 Ft+áfáért. Mi a helyes elszámolás, a bérleti díj egyéb szolgáltatás, a víz természetbeni juttatás vagy adóköteles jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vízjuttatás természetbeni juttatásnakminősül, és az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adóköteles.A hivatkozott 69. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Saját ingatlan bérleti díja (eva)

Kérdés: Egy bt. tevékenységét evaalanyként végzi. A társaság egy fő beltagból és egy fő kültagból áll. A beltag és házastársa 50-50%-os tulajdonában álló ingatlanban végzi tevékenységét a társaság. Az ingatlan 50%-ban a bt. irodája, 50%-ban pedig lakás. A bt. bérleti díjat nem fizet a tulajdonosoknak, hiszen a beltag és a bérelt ingatlan egyik tulajdonosa azonos személy. A bt.-nek evaalapot képez-e a bérleti díj szokásos piaci ára, mint ingyenesen juttatott szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint bevétel aszámvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany által (magánszemélyesetében egyéni vállalkozóként) bármely jogcímen és bármely formában mástólmegszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszából: […] A választ az utóbbi kérdésre adandó igennel kell kezdeni,feltételezve azt, hogy a tényleges használatbavétel jogszerűen történt. Akérdésben leírt esetben azonban nem az előírásoknak megfelelően történt azépület használatbavétele, hiszen az építési hatóság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Albérleti díj utáni szja

Kérdés: Társaságunk vidéki munkavállalókat is foglalkoztat. Ha egy ilyen vidéken lakó munkatársat a cég a székhelyére rendel munkavégzés céljából, akkor az ezzel járó albérlet költsége és járulékai a céget milyen módon terhelik? Milyen járulékokat kell megfizetnie a cégnek, és milyen költségként számolhatja ezt el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. alapján a munkavállaló részére bérelt lakás,albérlet munkáltató által megfizetett díja a magánszemély összevonandójövedelme. A juttatásra az általános adó- és járulékszabályokat kellalkalmazni. A juttatás 2005. évtől bizonyos feltételek mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy először a szerződésaláírásakor kifizetett jelentősebb összeget kell minősíteni. Minek kell,illetve lehet tekinteni? Bérleti díj nem lehet, mert a bérleti díj egy eszközmeghatározott idejű használatához kapcsolódik akkor is, ha azt előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy mindenki számáraegyértelmű legyen, az adott esetben nem bérletről, hanem nyílt végű pénzügyilízingről van szó.A pénzügyi lízing fogalmát az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének13. pontja tartalmazza. A tartalom elsődlegessége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Helyi adó a társasháznál

Kérdés: Egy társasház bérbeadási tevékenységből árbevételhez jut. Bérbead tantermeket oktatás céljára, falfelületeket reklám céljára, és bérleti díjat szed a társasházon elhelyezett erősítőantennák után. Kell-e a társasháznak a bérleti díj bevétele után helyi adót fizetnie? És ha igen, akkor építmény- vagy iparűzési adó fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A társasház alanya a helyi adóknak. Vállalkozásitevékenysége után iparűzésiadó-kötelezettség terheli. A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény 52. §-ának 22. h) pontja határozza meg, hogy az egyébszervezetek – így a társasházak esetén is – könyvvezetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Magánszemélytől garázs bérbevétele

Kérdés: Magánszemély a garázsát bérbe kívánja adni a társaságnak. Milyen számviteli bizonylat alapján tudja a társaság a bérleti díjat, a közüzemi díjat költségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemély ingatlan-bérbeadása (a garázsának bérbeadása)a bevétel érdekében rendszeresen, üzletszerűen végzett tevékenységnek minősül,amiből az következik, hogy az Áfa-tv. hatálya alá tartozik. Ha viszont azÁfa-tv. hatálya alá tartozik a magánszemély, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Előfinanszírozási költség

Kérdés: A kft. megmunkálóközpontokat bérel operatív lízing keretében. A gépek üzembe helyezésekor felmerült alapozási, szállítási költségeket egyedileg aktiváltuk. Gondot jelent a lízingbeadó által számlázott előfinanszírozási költség számviteli elszámolása, melyet a késedelmes használatbavétel miatt kellett fizetnünk. Mi a helyes elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, ha a lízingbeadó előfinanszírozásiköltséget számít fel, akkor az nem operatív lízing, hanem pénzügyi lízing.Értelmezhetetlen ugyanis a késedelmes használatbavétel a bérbevevőnél, mivel azeszközt operatív lízing esetén a lízingbeadónak kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
41
42
43
55